Figyelő — mérőpontok és határidők

Frissítve: 2026. október 25.

A MIAK elemzéseiben megjelenő konkrét mérőpontok, határidők és teljesítési mutatók egy oldalon — klaszterekbe rendezve, heti frissítéssel. A státuszok a friss sajtómonitor alapján frissülnek, az új mérőpontok az új blogokból kerülnek be. Ha valami lényeges hiányzik, azt a MIAK még nem elemezte — a hiány önmagában is jelzés.

1. Eljárási sürgetések és jogi határidők

Az eljárási klaszter új mérőpontjai egyetlen eseményből nőnek ki: Fürcht Pál október 21-i vizsgálóbizottsági vallomása szerint a Völner–Schadl-ügyben politikailag befolyásolt utasítás érkezett, ezért az iratok zárolása, a titokgazdai felmentés és az utasítások írásbelisége egymás feltételei. Ha a hiteles másolatok november 6-ig nem kerülnek leltárba, a későbbi írásbeliségi szabály és az éves utasításstatisztika már csak a jövőre nézve véd, a múltbeli beavatkozást nem lehet bizonyítani. A helyi visszahívási eljárás három mérőpontja ugyanezt a sorrendi logikát követi: koncepció és alkotmányossági stresszteszt nélkül benyújtott tervezet a testületek feloszlatását politikai eszközzé teheti.

2. Kabinet-100-napos rendezések

A klaszter mérlege ezen a héten tovább romlott: a stratégiai miniszteri akciótervek és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetőválasztása egyaránt dokumentum nélkül futott ki. A megmaradó mérőpontok így már nem a 100 nap ütemezését mérik, hanem azt, hogy a kabinet visszamenőleg pótolja-e a kihagyott nyilvános indoklásokat — a helyettes államtitkári kinevezések átláthatósági mérőpontja az első klaszterben ennek a pótlásnak az első próbája.

3. EU-kötelezettségek és csatlakozási folyamatok

A klaszter fókusza a feloldott 4,2 milliárd euróról az ukrán finanszírozásra és a következő pénzügyi keretre tolódott: a Bizottság csak novemberben mutatja be a 2027-es ukrán rés fedezetének lehetőségeit, Costa pedig a november 26-i csúcson akar MFF-megállapodást. A csúcs utáni magyar boríték-beszámoló és a Horizont-feltétellista elmaradása miatt a kormány úgy érkezik a novemberi alkuhoz, hogy sem a kért kohéziós többletet, sem az ukrán finanszírozásról vallott álláspontját nem tette közzé. Az új mérőpontok — az ukrán finanszírozás csereeszköz nélküli kezelése és a fekete-tengeri uniós keret feltételes támogatása — azt mérik, hogy a két dosszié külön marad-e, vagy egymás zálogává válik.

4. Korrupcióellenes intézkedések és vagyonkimentés-blokkolás

Az elszámoltatás a héten eszközt kapott, de garanciát még nem: az október 21-i rendelet körözési, elfogatóparancs-kiadási és biometrikus adatkezelési jogkört adott az NVVH-nak, Matolcsy György volt jegybankelnököt pedig gazdasági csalás gyanújával őrizetbe vették. Az új NVVH-mérőpontok (jogalapi térkép, NAIH-véleményezett adatkezelési szabályzat, negyedéves kényszerintézkedési mérleg) és a vagyonmentési jelentések ezért ugyanannak az éremnek a két oldalát mérik. Minél erősebb a visszaszerzés eszköztára, annál inkább a bírói kontroll és a nyilvános elszámolás dönti el, hogy az eredmények perállók lesznek-e. A sport-összeférhetetlenségi és a Norvég Alap-mérőpontok ugyanezt a próbát alkalmazzák a jövőre: a tisztújítási kiskapu bezárása és a független bírálat azt mutatja meg, hogy az új szabályok a régi mintázatot zárják-e ki, nem csak a régi szereplőket.

5. Költségvetési és gazdasági mérföldkövek

A 2027-es költségvetés fő számai október 19–20-án megérkeztek (4,9 százalékos hiánycél, 2,4 százalékos növekedési feltevés, 1465 milliárd forintos kiadáscsökkentés), a törvényjavaslat azonban október 25-ig sem került az Országgyűlés elé. Ezért a régi mérőpontok tovább csúsznak, és az új mérőpontok jellemzően a bejelentett tételek beszámíthatóságát mérik: a megtakarítás fejezeti előirányzatokba írását, a koncessziós és migrációs bírság-tételek feltételes sorát, a tárcánkénti leállítási listát. A nyugdíj-, bér- és lakhatási mérőpontok (kapcsolt határok értékkövetése, ágazati bérmátrix, Wekerle Plusz átmeneti szabály) ugyanannak a kérdésnek a kiadási oldala: ha a 4,9 százalékos cél egyszeri vagy bizonytalan bevételekre épül, ezek a vállalások lesznek az első kiigazítási tartalékok.

6. Energiabiztonság és diverzifikáció

Mindkét lejárt energiabiztonsági mérőpont elmaradt: sem a dunai válságkezelés zárójelentése, sem a dízelellátási stressz-teszt nem jelent meg, holott október 20-án ukrán drónok a Druzsba-vezeték egyik kulcsfontosságú oroszországi állomását találhatták el. A téli felkészültségi jelentés ezért az ellátásoldali átláthatóság utolsó esélye a fűtési szezon előtt. Az otthonfelújítási és tárolós mérőpontok a keresleti oldalt kötik ugyanehhez a mércéhez: mért megtakarítás, rászorultsági sáv és vezérelhetőségi feltétel nélkül a 600 milliárdos keret a fogyasztást csökkentő beruházás helyett újabb, ellenőrizhetetlen támogatássá válik.

7. Médiaszabadság és sajtófüggetlenség

A közmédia-átalakítás után a héten a frekvenciapolitikában is irányváltás történt: a Médiatanács október 19-én bocsánatot kért a Klubrádiótól és új budapesti frekvenciapályázatot jelentett be, a médiaszabadsági kerettörvény viszont továbbra sincs az Országgyűlés előtt. A sorrend ugyanaz, mint a vezérigazgatói pályázatnál: az egyedi jóvátételek megelőzik az általános szabályt, így a kerettörvény csúszása nem formai kérdés. Amíg nincs törvényi garancia, minden új pályázat és kinevezés a mindenkori testületi többség jóindulatán múlik.

8. Kulturális finanszírozás és NKA-reform

A klaszter két ügye — a KEKVA-kör felszámolása és a HUN-REN átalakítása — ugyanazon a ponton azonos: az intézmény átszervezése megindult, az átmeneti vezetés hatásköre viszont sehol nincs rögzítve. A kutatói önigazgatás törvényi minimuma és az ideiglenes elnöki megbízás korlátai — nincs intézet-összevonás, vagyonelidegenítés vagy hosszú távú kötelezettségvállalás, van rögzített végdátum — pontosan azt a garanciasort pótolnák, amelynek hiánya a KEKVA-lebontásnál már látható következménnyel járt. Ugyanez a minta zárult le rosszul az érintett oktatási intézmények tanévkezdésénél: a tanév elindult, de nem zavartalanul — az Oktatási Hivatal és a Déryné Program szerződésbontása, az SZFE kuratóriumváltása, majd a héten a Terror Háza bezárása kísérte.

9. Honvédelem és európai védelmi pillér

A honvédelmi klaszter új mérőpontjai a hibrid fenyegetés hazai lábát kötik össze a szövetségesi vállalásokkal. A Starlink-antennák elleni szabotázs megmutatta, hogy a földi infrastruktúra védelme és a toborzás elleni megelőzés ugyanannak a hiánynak két oldala: nincs közös elemzőcsoport, amely a szétszórt incidenseket mintázatként kezelné. A NATO Politikai Iránymutatásban rögzítendő magyar prioritások és a fekete-tengeri helyzetképhez adott elemzői hozzájárulás azt mérik, hogy a magyar szerepvállalás írásos, számon kérhető vállalás lesz-e, vagy továbbra is eseti nyilatkozatokból áll.

10. Klímaadaptáció és vízgazdálkodás

A vízgazdálkodási klaszter mindkét lejárt mérőpontja elmaradt: közel két hónappal a határidő után sincs napi frissítésű vízmérleg-műszerfal, a paksi fenékküszöb engedélyezési iratai pedig nem kerültek nyilvánosságra. A két hiány összefügg, mert a vízmérleg nélkül nem ellenőrizhető, hogy a fenékküszöb a vízmegtartást vagy csak az erőmű hűtését szolgálja. Amíg az OVF vezetői pályázata és a téli üzemrend nem hoz mérhető célt, a következő aszály ugyanúgy havária-üzemmódban találja a rendszert.

11. Egészségügyi reform és primer ellátás

Az egészségügyi reform a héten bérpolitikai oldalról haladt előre: október 19-én átlagosan 17 százalékos szakdolgozói béremelést jelentettek be, október 24–25-én pedig az egészségügyi miniszter ismertette a 2027-es bérrendezés tervét. Mindkét lejárt mérőpont csúszik, mert a béremelés számai előbb érkeznek, mint a reform-tervezet és az 500 milliárdos többletforrás célonkénti elosztása. Ha a bérkomponens elválik a finanszírozási reformtól, a többletforrás nagy része működési költségbe olvad, és az értékalapú finanszírozásra nem marad mérhető keret.

12. Iparbiztonság, munka- és környezetvédelem

Az iparbiztonsági klaszterben a szennyező fizet elv most a végrehajtás oldalán kap mérőpontokat: nyilvános bírságregiszter, éves végrehajtási jelentés és a befolyt bírságokból táplált helyreállítási előirányzat. Ezek a korábbi biztosítéki és gazdátlan szennyezési mérőpontok párjai: a biztosíték a jövőbeli kárt fedezi, a bírság pedig csak akkor riaszt, ha ténylegesen behajtják és látható, hova kerül. Az örökölt szennyezőpontok regiszterének elmaradása mutatja, hogy egyelőre egyik láb sem működik nyilvánosan.

13. Kegyelmi reform és elnöki hatáskör-átláthatóság

A kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság alakuló ülése kényszerintézkedés-fenyegetéssel indult, és épp ez teszi a klaszter mérőpontjait egymástól függővé: az eljárási garanciák nélkül lefolytatott meghallgatás a saját megállapításait teszi támadhatóvá, a megtámadható megállapításokból pedig nem lesz törvényi szintre emelhető protokoll. Az éves, anonimizált jelentés a harmadik lépés, és abban van a klaszter egyetlen visszamérő mutatója: hány esetben tér el a végső döntés a szakmai előterjesztéstől, és ezek közül hányhoz készült külön magyarázat. Ez az a szám, amely a 2023-as ügy szerkezeti okát méri, nem a szereplőit.

14. Foglalkoztatás és adatvezérelt munkaerőpiac

A foglalkoztatási klaszter új mérőpontjai a minimálbér-alku és a munkaerőpiac valós állapota közötti rést célozzák: szeptemberben 4,6 százalékra csökkent a munkanélküliség, de a közmunkát és a külföldi munkát is tartalmazó főszám mögött az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 22 ezerrel kevesebben dolgoznak. Ha a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában (VKF) a 2027-es minimálbér-cél mérőszáma nem írásban rögzül, és a csoportos létszámcsökkentésekről nincs havi összesítés, a bérmegállapodás egy torzított főszámra épül. A bér-összenyomódási mutató és az ágazati bérmátrix ugyanezt a kérdést a bérskála felső végéről méri: a garantált bérminimum emelése a diplomás bérek relatív leértékelődésével jár-e.

15. Digitális állam és AI-szabályozás

A magyarorszag.hu leállása ugyanazt a hiányt mutatta meg az üzemeltetésben, amit az E-ING átvétele a fejlesztésben: az állami rendszerek függőségeiről és sérülékenységeiről nincs nyilvános leltár, és nincs kötelező javítási határidő. A szoftverleltár, a javítási határidőről szóló kormányrendelet és az ügyfélhatáridő-védelem együtt döntik el, hogy egy leállás terhét az állam vagy az ügyfél viseli. A frekvencia- és űrinfrastruktúra-mérőpontok ugyanezt a kitettségi logikát terjesztik ki a magáncégek által üzemeltetett kritikus szolgáltatásokra.

16. Külpolitikai normavédelem és regionális koalíciók

A háromoldalú tárgyalás november 10. utánra tolódott, a tervezett Magyar Péter–Zelenszkij-találkozó pedig elmaradt, így a két központi külpolitikai mérőpont csúszik. Az új mérőpontok a következő forduló előtti hézagot töltenék ki: nyilvános nyilatkozat az Ukrajna nélküli alku ellen, az európai főtárgyaló mandátumának magyar feltételei és fordulónkénti beszámoló az Országgyűlésnek. Ha ezek a tárgyalás folytatása előtt nem születnek meg, a kormány álláspontja ismét csak utólag, egy kész alkuhoz igazodva válik láthatóvá.

Lezárt mérőpontok (utolsó 30 nap)