I. rész — Helyzetkép

Magyar Péter miniszterelnök ma, október 19-én, az Országgyűlés 13 órakor kezdődő ülésén napirend előtti felszólalásban ismerteti a 2027-es költségvetés fő irányait. A Portfolio szerint a részletes törvényjavaslat kedden vagy szerdán érkezhet. A kormányfő előzetesen azt írta, hogy ez lesz „az igazságosság és a fejlődés költségvetése". A beharangozott irány: takarékosság az állam működésén, forrásátcsoportosítás a milliárdos vagyonoktól és a szennyező cégektől a családok, a nyugdíjasok, a hazai vállalkozások, az oktatás és az egészségügy felé, uniós forrásból pedig lakhatási, közlekedési és vízügyi beruházások. Ugyanezen az ülésen zárószavazás lesz a 2026-os költségvetés módosításáról, amely létrehozza a rendkívüli helyzetekre szolgáló Havária Alapot. Ha a Ház elfogadja, a MIAK szeptember 8-án javasolt aktiválási szabályának 30 napos határideje a kihirdetéstől indul. A 24.hu szerint a képviselők — jelöléstől függően — a Médiatanács még betöltetlen helyeiről is dönthetnek, kétharmados többséggel. A blog a bemutató előtt készült, ezért a konkrét számokat még nem ismerheti.

A bevételi oldal több eleme már ismert. A januártól induló vagyonadó az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont terheli, a kormány évi mintegy 200 milliárd forint bevételt vár tőle (Portfolio). A kata, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adója, a HVG szerint ismét elérhető lesz a cégeknek számlázó vállalkozóknak is. Megszűnik a profi labdarúgók kedvezményes, úgynevezett ekho-adózása is. A hiányról a Telex londoni befektetőket kérdezett. Szerintük a költségvetési hiánycél (a bruttó hazai termék, azaz a GDP arányában előre meghatározott éves államháztartási hiány) 5,5 százalék alatt elfogadható, 5 százalék alatt kifejezetten ambiciózus lenne. Az elemzői becslések 5 és 5,7 százalék között szórnak. Kármán András pénzügyminiszter szeptemberben arról beszélt, hogy a 7,5 százalékos idei hiány „rövid távon sem elfogadható". A MIAK az elmúlt hetekben már javasolt konszolidációs térképet, ígéretenkénti költségtáblát és hitelességi összesítőt a 2027-es tervhez. Ezeket ez az elemzés nem ismétli.

A mai bemutató három olyan kérdést vet fel, amelyekre a korábbi javaslatok még nem adtak választ. Az első: a 2030-as választási év. A 3 százalékos cél éppen arra az évre esik, amikor politikailag a legnehezebb kiigazítani. A második: a GDP 2 százalékát kitevő energiatámogatás. Ez nemcsak a hiányt terheli, hanem a mért inflációt is torzítja, és az euróbevezetésnél ez is számít. A harmadik: a vagyonadó körüli vita olyan adóteher-számokra épül, amelyeket hivatalos statisztika nem közöl. A MIAK olvasata szerint a 2027-es költségvetés hitelessége nem az egyetlen hiányszámon múlik. Azon múlik, hogy a pálya a választási évben is tartható-e, és hogy az állam mér-e mindent, amire a saját érveit építi.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

A három kérdés értelmezéséhez három forrás ad keretet. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2025-ös World Economic Outlook jelentése szerint a hitelesség alapja az előre bejelentett kiigazítási pálya, a sokkokra kidolgozott tartalékterv és a független fiskális intézmény. Egy lábjegyzetben arra is figyelmeztet, hogy a kormányok a választások előtt hajlamosak lazítani a pénzügyi feltételeken. Ez a 2030-as választási év miatt közvetlenül érinti a magyar pályát. Az IMF 2023-as jelentésének egyik keretes írása az euróövezeti energiatámogatások hatását modellezi: a támogatás ma csökkenti a mért inflációt, kivezetése után viszont megemeli. A magyar rezsicsökkentésre alkalmazva: a mai inflációs szám egy része kölcsönzött. Thomas Piketty (francia közgazdász, a vagyoni egyenlőtlenségek hosszú távú adatainak vezető kutatója) A tőke a 21. században című könyvében leírja, hogyan szorult vissza a részletes adóstatisztikák közlése. Szerinte a vagyonról és az adóterhekről szóló hivatalos adat a demokratikus vita feltétele. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Ezek nem a hiánycél szintjéről szólnak, hanem arról, hogy a 2027-es terv mely kérdésekre ad ellenőrizhető választ.

3.1 A pálya 2029-re érjen 3 százalék alá, a választás előtti 12 hónapra fedezeti szabály kell (a középtávú tervvel együtt; a szabály törvénybe iktatása 2027. június 30-ig)

A 2026-os 7,5 százalékos hiányból a 3 százalékos célig 4,5 százalékpont (pp) kiigazítás vezet. A Telex két szemléltető pályát mutatott be. Az egyik a nehezét a ciklus elejére teszi, és 2029-re 2,8 százalékra viszi a hiányt. A másik fokozatos, és 2029-ben még 3,5 százalékkal számol. A MIAK nem javasol konkrét 2027-es számot, de a pálya alakjáról állást foglal. A Pénzügyminisztérium középtávú terve rögzítse, hogy a hiány legkésőbb 2029-ben 3 százalék alá kerül. Így 2030, a választás éve, tartalékév marad, és nem azon múlik az euróbevezetés hitelessége, hogy egy kampányévben sikerül-e az utolsó lépés. Ehhez a 4,5 pp legalább kétharmadát 2028 végéig kell elvégezni. Ugyanebbe a tervbe kerüljön egy fedezeti szabály is, amelyet az Országgyűlés törvényben fogad el. A 2030-as országgyűlési választást megelőző 12 hónapban új, tartós kiadásnövelés vagy adócsökkentés csak akkor kerülhessen a Ház elé, ha ugyanaz a törvényjavaslat megnevezi az azonos nagyságú ellentételezést, megtakarítást vagy bevételt. A Költségvetési Tanács a fedezetről nyilvános véleményt adjon. Az IMF 2025-ös jelentése (lásd 6.4.1) pontosan az előre bejelentett pályát és a választás előtti lazítás kockázatát emeli ki. A javaslat a G23 adósság-fenntarthatósági keretrendszert egészíti ki, és a MIAK október 2-i javaslatához kapcsolódik: ott a választás előtti jelentés a tájékoztatásról szólt, itt a kiadási döntések fedezetéről van szó.

3.2 Az energiaár-támogatás külön soron, mellette rezsihatás nélküli inflációs mutató (a 2027-es törvényjavaslatban; negyedéves közlés 2027 első negyedévétől)

A Telex által megkérdezett befektetők szerint a rezsicsökkentés a GDP 2 százalékát teszi ki. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Központi Bank (EKB) az euróbevezetés feltételeinek vizsgálatakor azt is nézi, mennyire tartós az alacsony infláció. Ha a maastrichti inflációs feltétel (az euróövezeti tagság egyik szerződésben rögzített árstabilitási követelménye) csak a támogatott energiaár miatt teljesül, az kérdéseket vethet fel. A MIAK két lépést javasol. Az első: a 2027-es költségvetési törvényjavaslat az energiaár-támogatás teljes költségét egyetlen, nevesített soron mutassa ki, a GDP-arányos értékkel és energiahordozónkénti bontással (gáz, áram, távhő). A második: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) együttműködve negyedévente tegyen közzé egy kiegészítő mutatót. Ez azt mutatja meg, mennyivel térne el a fogyasztói árindex, ha a háztartások piaci energiaárat fizetnének. Ha ilyen számítás részben már létezik a jegybank elemzéseiben, azt kell rendszeres, előre meghirdetett közléssé tenni. Az IMF 2023-as modellszámítása (lásd 6.4.2) szerint az ilyen támogatás ma csökkenti, kivezetés után növeli az inflációt. Ezt a hatást előre látni kell, nem utólag felfedezni. A javaslat nem a rezsicsökkentés megszüntetéséről szól. A MIAK az átalakításra korábban fogyasztási sávos rendszert javasolt. Itt a cél a mérés: a G25 energiaár-sokk felkészültségi terv és a G1 adatvezérelt költségvetés közös alkalmazása.

3.3 Hivatalos, éves adóterhelési jelentés jövedelmi tizedenként és a felső 1 százalékra (első kiadás 2027. június 30-ig, utána minden költségvetési törvényjavaslat mellékleteként)

A vagyonadó melletti kormányzati érvelés egyik központi száma, hogy a legkevesebbet keresők magasabb effektív kulccsal adóznak, mint a leggazdagabbak. A Telex G7 rovata utánajárt a szám eredetének: a Budapest Intézet 2022-es tanulmányából származhat, amely 2020-as adatokon azt találta, hogy a legfelső jövedelmi tized adóterhelése 6–8 százalékponttal kisebb a legalsóénál. A tanulmány szerzője, Krekó Judit a G7-nek elmondta, hogy a számítás nem tartalmazta a tőkejövedelmek kedvezményeit, és az adórendszer azóta változott. Vagyis a 2027-es adóváltozások legfontosabb kiinduló adatát nem hivatalos statisztika adja, hanem egy hat évvel ezelőtti adatokon alapuló kutatói becslés. A MIAK azt javasolja, hogy a Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a KSH évente tegyen közzé hivatalos adóterhelési jelentést. Ez jövedelmi tizedenként és a felső 1 százalékra mutassa ki az összes adó és járulék terhét: a személyi jövedelemadót (SZJA), a járulékokat, az áfát, a jövedéki adót, a tőkejövedelmek adóit, a katát és 2027-től a vagyonadót is. Külön mutassa ki a kedvezmények hatását, családtípus szerint is. Az anonimizált adatok kutatói hozzáférésben is legyenek elérhetők. Piketty (lásd 6.4.3) éppen azt írja le, hogy az ilyen statisztikák hiányában a vita hivatalos adatok helyett becslésekre szorul. A jelentés a G7 vagyoni egyenlőtlenség-monitoring adóteher-oldali eleme lenne. A családi kedvezményekre vonatkozó részével a DM2 családtámogatási hatásvizsgálatot is kiszolgálja. A MIAK október 9-én javasolt adókedvezmény-leltára az egyes kedvezmények bevételkiesését méri, ez a jelentés pedig a teljes terhet.

A három javaslatot egy elv köti össze: a 2027-es költségvetés legerősebb állításai — hogy a pálya hiteles, az infláció tartósan alacsony, és az adóteher igazságtalanul oszlik meg — csak akkor győznek meg, ha mögöttük előre rögzített szabály és rendszeres hivatalos mérés áll. Az IMF a pálya, Piketty a statisztika oldaláról mondja ugyanezt: amit az állam nem mér és nem köt meg előre, azt a piac és a választó sem tudja számon kérni.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Gazdaság A 2029-es céldátum és a fedezeti szabály csökkentheti a kockázati felárat (spread), vagyis azt a többletet, amelyet a befektetők a magyar állampapírért kérnek. Ez kamatkiadás-megtakarítást hozhat. A ciklus elejére tett kiigazítás 2027–2028-ban fékezheti a növekedést és a fogyasztást, ha a kiadáscsökkentés rosszul célzott.
Társadalom Az adóterhelési jelentés tényalapra helyezi a vagyonadóról és az SZJA-ról szóló vitát, a rezsihatás-mutató előre jelzi a későbbi áremelkedést. A rezsihatás-mutató közlése politikailag kényes: a vita a rezsicsökkentés azonnali megszüntetéséről szólhat, holott a javaslat mérésről szól.
Közigazgatás A KSH, a NAV és a minisztérium meglévő adataira épül, új hivatalt nem igényel. Adatvédelmi kockázat a felső 1 százalék kimutatásánál; szigorú anonimizálás és minimális cellaméret kell.
Politika A fedezeti szabály a választás előtti osztogatás kockázatát csökkenti, bármely kormány esetén. A szabály a következő kormányt is köti, ezért csak széles egyetértéssel tartós; egyoldalú bevezetése könnyen visszafordítható.

A fő mérlegelési kérdés a 3.1 javaslatnál van. A gyorsabb kiigazítás a befektetőknek megnyugtató, a háztartásoknak viszont a következő két évben fájdalmasabb. A Telex is idézi az elvárást, hogy a pálya ne fogja meg a növekedést és a fogyasztást. A MIAK ezért nem a 2027-es számot írja elő, hanem a 2029-es végpontot és a kétharmados arányt 2028 végéig. Így a kormány maga dönti el, melyik évben és milyen eszközökkel lép. A javaslat akkor billen a kockázatos oldalra, ha egy energiaár-sokk vagy recesszió miatt a 2029-es cél csak a szociális kiadások visszavágásával tartható. Erre az esetre a középtávú tervben előre rögzített kivételi szabály kell, amelyet a Költségvetési Tanács véleményez. A 3.2 és a 3.3 javaslat kockázata alacsony: ezek mérést kérnek, nem döntést. A legnagyobb veszély itt az, hogy a mutatók elkészülnek, de nem kerülnek be a költségvetési vitába.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatók (KPI-k, angolul: Key Performance Indicator) követését javasolja:

  • 2029-es céldátum a tervben: a 2027-es költségvetési törvényjavaslat vagy a középtávú terv tartalmazza-e évenként a 2027–2030-as hiánycélt, és 2029-re 3 százalék alatti értéket. Érdemes követni 2026. december 31-ig.
  • Kiigazítási arány: a 2028-as hiány legfeljebb 4,5 százalék legyen, vagyis a 4,5 pp kiigazítás legalább kétharmada 2028 végéig megtörténjen. Az ellenőrzés alapja a 2029. áprilisi uniós hiányjelentés.
  • Rezsihatás-mutató: az első negyedéves közlés 2027. május 31-ig megjelenik-e a KSH oldalán, géppel olvasható formában.
  • Adóterhelési jelentés: az első hivatalos kiadás 2027. június 30-ig elkészül-e, tizedenkénti és felső 1 százalékos bontással, a tőkejövedelmek kedvezményeivel együtt.

5.2 Összegzés

A mai bemutatón a figyelem a hiányszámra irányul, a MIAK viszont három dolgot kér a döntéshozóktól. A középtávú terv mondja ki, hogy a hiány 2029-ben 3 százalék alá kerül, és az Országgyűlés iktasson törvénybe fedezeti szabályt a választás előtti 12 hónapra. A rezsitámogatás költsége kerüljön külön sorra, inflációs hatását pedig a KSH negyedévente mutassa ki. Végül legyen hivatalos, éves adóterhelési jelentés, hogy a vagyonadóról és az SZJA-ról szóló vita ne egy hat évvel ezelőtti adatokon alapuló becslésre épüljön. A javaslatok két MIAK-alapértéket érintenek. Az adatvezéreltség azért, mert a kormány saját érvei — az igazságtalan adóteher és a tartósan alacsony infláció — ma nem hivatalos, rendszeres mérésen alapulnak. Az elszámoltathatóság pedig azért, mert egy választási évet is lefedő pálya csak akkor kérhető számon, ha a kötöttség előre, törvényben rögzül, és nem a kampány hevében dől el.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

Balliberális sáv. A Telex két irányból közelített. A gazdasági rovat befektetői szemmel nézte a tervet: a hiányszámot fontos, de csak egyetlen mutatónak tekintette, és a középtávú pálya hitelességét, az energiatámogatások célzását és a választási év kockázatát állította előtérbe. A G7 rovat ezzel szemben elosztási kérdésként kezelte a témát, és azt vizsgálta, mennyit változtat a vagyonadó a teljes adóterhelésen. A 444.hu a kormányfő Facebook-bejegyzésére épített, és a politikai üzenetet emelte ki: a kormányfő által „eddigi talán legfontosabb felszólalásának" ígért beszédet és az oligarchák elleni retorikát. A HVG a kata részleteit vette sorra, és arra figyelmeztetett, hogy a cégeknek számlázás lehetősége a bújtatott foglalkoztatás kiskapuját is újranyithatja. A Népszava témába vágó cikke nem szerepelt a feldolgozott anyagban.

Közéleti sáv. A 24.hu parlamenti napirendként tárgyalta a bemutatót, egy sorban a módosított 2026-os költségvetés zárószavazásával és a Médiatanács-választással. A Médiatanács körüli vitát részletesen felidézte. Az Index véleményrovata a vagyonadó konstrukcióját bírálta. A szerző szerint a tervezet nem tesz különbséget felhalmozott és termelő vagyon között, és a végrehajtáshoz hiányzik az elektronikus ingatlan-nyilvántartás. A cikk az SZJA sávosítását tartja jobb eszköznek.

Gazdasági sáv. A Portfolio tájékoztató, tényközlő keretben írt: a kormányfő ígéreteit, a pénzügyminiszter korábbi hiány-nyilatkozatát és a már bejelentett elemeket (500 milliárdos egészségügyi többlet, vagyonadó, kata) gyűjtötte össze. Kiemelte, hogy a kormány a korábbi gyakorlattal szakítva ősszel nyújtja be a költségvetést. Kata-elemzése a katások nyugdíjjogosultságára fókuszált.

Kormánykritikus konzervatív sáv. A Magyar Nemzet „adóemelések és beváltatlan ígéretek" keretben írt. A családi pótlék, a nyugdíjasoknak ígért juttatások és a zöldség-gyümölcs áfacsökkentés bizonytalanságát emelte ki, és saját értesülésként azt, hogy a kormány a társasági adó 9-ről 15 százalékra emelését is mérlegelheti. Kata-cikkében az érdekképviseletek árnövelési aggodalmait hozta. A Mandiner anyaga nem volt a feldolgozott körben.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
2026-os hiány (módosított terv) a GDP 7,5%-a Portfolio, 2026. október 17. (Kármán András nyilatkozata)
Befektetők által elfogadhatónak tartott 2027-es hiány 4,8–5,5%, a várakozások mediánja kb. 5,2% Telex, 2026. október 19.
Elemzői hiányvárakozások 2027-re Standard Chartered 5%, Capital Economics 5,5%, Equilor 5,7% Telex, 2026. október 19.
Piaci becslés új intézkedések nélkül kb. 6% Telex, 2026. október 19. (elemzői modellszámítás)
Kiigazítási célpont 3% 2030-ra Telex, 2026. október 19.
Szemléltető gyors pálya (2026–2030) 7,5 → 4,8 → 3,8 → 2,8 → 3% Telex, 2026. október 19.
Szemléltető fokozatos pálya (2026–2030) 7,5 → 6 → 4,5 → 3,5 → 3% Telex, 2026. október 19.
Energiatámogatások (rezsicsökkentés) a GDP kb. 2%-a Telex, 2026. október 19. (befektetői becslés)
Vagyonadó 1 milliárd Ft feletti nettó vagyon; 1%, 100 milliárd Ft felett 1,5%; várt bevétel kb. 200 milliárd Ft/év Portfolio, 2026. október 17.; Index, 2026. október 18.
Vagyonadó-fizetők köre 15–25 ezer fő, az adózók kb. 0,3–0,5%-a Telex G7, 2026. október 19.
Tizedek közötti adóteher-különbség a felső tized terhe 6–8 pp-tal kisebb a legalsónál (2020-as adat) Budapest Intézet, 2022 (idézi: Telex G7)
Adójóváírás hatása minimálbéren 6 pp-os adóteher-csökkenés Krekó Judit (Telex G7, 2026. október 19.)
Új kata: ellátási alap havi 108 ezer Ft → 317 ezer Ft (2027), 2028-tól minimálbér Portfolio, 2026. október 16.
Új kata: havi tételes adó a jelenlegi 50 ezer Ft duplája; értékhatár 22 millió Ft Magyar Nemzet, 2026. október; Portfolio, 2026. október 16.
Egészségügyi többletforrás 500 milliárd Ft Portfolio, 2026. október 17.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Gazdaság (programpontok) — a középtávú hiánypálya és a választás előtti fedezeti szabály (G23, G15 anticiklikus fiskális stabilizátor, vagyis visszaeséskor állami költekezés, fellendüléskor tartalékolás), az energiaár-támogatás külön kimutatása (G1, G25), valamint a vagyonadó és a tőkejövedelmek adóterhe (G3, G7, G8);
  • Szociálpolitika (programpontok) — a rezsitámogatás célzása (SZ1) és az új kata hatása a vállalkozók későbbi nyugdíjára (SZ13); a nyugdíjak indexálásának kérdése nem tárgya ennek az elemzésnek;
  • Demográfia (programpontok) — a családi adókedvezmények elosztási hatása, amelyet az adóterhelési jelentés családtípus szerint is kimutat (DM2).

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Nemzetközi Valutaalap: World Economic Outlook 2025

Az IMF 2025 őszi jelentésének szakpolitikai fejezete az adósság fenntarthatóságáról szóló részben a hitelességet teszi az első helyre. A jelentés szerint:

„A kormányoknak középtávú fiskális keretet kell közzétenniük, világos célértékekkel, előre bejelentett kiigazítási pályával és a sokkok kezelésére szolgáló tartaléktervekkel." (saját fordítás)

A kötet ugyanitt arról is ír, hogy a konszolidációban erős szabályok, jól felszerelt független fiskális intézmények és nagyobb adósság-átláthatóság kellenek. Egy másik fejezet lábjegyzete pedig megjegyzi, hogy a kormányok a választások előtt a pénzügyi feltételek lazításával is próbálhatják élénkíteni a gazdaságot. A magyar 2027-es tervre fordítva: a 2030-as 3 százalékos cél egy választási évre esik, ezért az „előre bejelentett pálya" csak akkor ér valamit, ha a végpont a választás elé kerül, és a választás előtti hónapokra külön fedezeti szabály vonatkozik. A 3.1 javaslat ezt a két elemet kapcsolja össze.

📖 Forrás: IMF: World Economic Outlook — Global Economy in Flux (2025)

6.4.2 Nemzetközi Valutaalap: World Economic Outlook 2023

Az IMF 2023 őszi jelentésének 2.3. keretes írása azt modellezi, hogyan hatottak az euróövezetben az energiatámogatások, adócsökkentések és árplafonok az inflációra és a várakozásokra. A modell szerint az intézkedések 2022-ben 0,9, 2023-ban 0,5 százalékponttal csökkentették az euróövezeti inflációt, a kivezetésük után viszont 2024–2025-ben a támogatás nélküli forgatókönyvhöz képest magasabb inflációt okoztak. A jelentés megfogalmazásában:

„Az átmeneti energiatámogatások ma közvetlenül csökkentik az inflációt, de lejártuk után a támogatás nélküli forgatókönyvhöz képest növelik." (saját fordítás)

A kötet azt is hangsúlyozza, hogy ha a szereplők átmenetinek tekintik a támogatást, a jövőbeli magasabb infláció várakozása már a mai árazást is befolyásolhatja. A magyar rezsicsökkentés tartós, nem átmeneti támogatás, de a logika ugyanaz: a mért inflációs szám egy része a támogatásból fakad. Ha a támogatás egyszer átalakul, ez a különbség megjelenik az árindexben. A 3.2 javaslat szerinti mutató ezt a különbséget előre láthatóvá teszi. Így az euróbevezetés árstabilitási feltételénél sem érheti meglepetés a döntéshozókat.

📖 Forrás: IMF: World Economic Outlook — Navigating Global Divergences (2023)

6.4.3 Thomas Piketty: A tőke a 21. században

Piketty a jövedelmi egyenlőtlenségek nemzetközi adatairól szóló fejezetben leírja, hogy az 1990-es és 2000-es évektől több adóhatóság felhagyott a részletes adóstatisztikák közlésével. Paradox módon az információs korban egyes országokban nehezebb lett a legmagasabb jövedelmek alakulását követni, mint a 20. században. Ezt a demokratikus átláthatóság veszteségeként értékeli. A vagyonadóról szóló fejezetben pedig azzal érvel, hogy egy alacsony kulcsú vagyonadó egyik legfontosabb haszna az, hogy hivatalos, törvényben előírt módszerrel előállított adatokat ad a vagyon eloszlásáról. Így a polgároknak nem magazinok listáira és nem hivatalos becslésekre kell támaszkodniuk. A magyar vitában ugyanez a helyzet: a kormány és a kritikusai is egy 2022-es kutatói tanulmány 2020-as adataira hivatkoznak. A 3.3 javaslat szerinti éves jelentés a Piketty által hiányolt hivatalos adóstatisztikát pótolná. A vagyonadó bevezetése egyben alkalom arra, hogy a legfelső vagyoni réteg adóterhe is mérhetővé váljon.

📖 Forrás: Thomas Piketty: A tőke a 21. században

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Vagyonadó Európában. Az Index véleménycikke szerint Ausztria, Dánia, Németország, Hollandia, Finnország, Luxemburg, Izland és Svédország kivezette az általános vagyonadót, Franciaországban pedig ingatlanvagyon-adó váltotta fel. A szerző szerint ezekben az országokban a vagyont jellemzően öröklésnél adóztatják. Ez a tapasztalat a hatékony adóbeszedés és a pontos vagyonnyilvántartás fontosságát mutatja. Ezt a hivatalos adóterhelési jelentés (3.3) is szolgálja.

Az adórendszer szerkezete a régióban. A Forvis Mazars partnere, H. Nagy Dániel a G7-nek azt mondta, hogy a magyar adórendszer az Európai Unió legmagasabb áfakulcsát alacsony SZJA-val és az unió legalacsonyabb társasági adókulcsával kombinálja. A régió 25 országából Magyarországon kívül már csak Romániában és Bulgáriában van olyan egykulcsos SZJA, amely mellett nincs adójóváírás vagy adómentes sáv. Ilyen szerkezetben a teljes adóteher megoszlása csak az áfával és a tőkejövedelmekkel együtt ítélhető meg. Ezért kell a 3.3 javaslatban minden adónem.

Energiatámogatások az euróövezetben. Az IMF 2023-as modellje (6.4.2) az euróövezet 2022–2023-as energiaár-intézkedéseit vizsgálta. Ezek közös vonása az volt, hogy a mért inflációt átmenetileg csökkentették, kivezetésük után megemelték. Magyarország az euróbevezetés előtt áll, ezért ez a tapasztalat különösen fontos: a konvergencia megítélésekor a támogatás nélküli árszint is számít.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Gazdaság

  • G1 — Adatvezérelt költségvetés
  • G3 — Adórendszer egyszerűsítése és progresszív reform
  • G7 — Vagyoni egyenlőtlenség monitoring
  • G8 — Progresszív tőkejövedelmi adózás
  • G15 — Anticiklikus fiskális stabilizátor
  • G23 — Államadósság-fenntarthatósági keretrendszer
  • G25 — Energiaár-sokk felkészültségi terv

Szociálpolitika

  • SZ1 — Célzott támogatások
  • SZ13 — Nyugdíjmegfelelőség és fenntarthatóság

Demográfia

  • DM2 — Családtámogatás hatásvizsgálata

Javasolt új programpont: Választás előtti fedezeti szabály — az országgyűlési választást megelőző 12 hónapban új tartós kiadásnövelés vagy adócsökkentés csak azonos összegű, ugyanabban a törvényben megnevezett ellentételezéssel, a Költségvetési Tanács nyilvános véleményével — a Gazdaság területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. október 19. — 1. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 IMF: World Economic Outlook — Global Economy in Flux (2025)
  • 📖 IMF: World Economic Outlook — Navigating Global Divergences (2023)
  • 📖 Thomas Piketty: A tőke a 21. században

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G1, G3, G7, G8, G15, G23, G25)
  • MIAK szakpolitikai terület: Szociálpolitika (programpontok; programpont ID: SZ1, SZ13)
  • MIAK szakpolitikai terület: Demográfia (programpontok; programpont ID: DM2)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. október 19. — 1. téma, pontszám: 97/100

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. október 19.
  • Generálás dátuma: 2026. október 19., 08:45 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~197000 (becslés; lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink