I. rész — Helyzetkép

A kormány 2026. szeptember 29-én, kedden a kormany.hu Kormánydöntések 2010–2026 oldalán közzétette a 2010 és 2026 között született, úgynevezett 2000-es kormányhatározatok listáját, évenkénti PDF-fájlokban. A kormány közleménye szerint 3598 olyan határozat született ebben az időszakban, amelyet nem tettek közzé a Magyar Közlönyben. Ezeket közvetlenül az érintetteknek küldték meg. Jellemzően kormányzati, rendvédelmi vagy más állami vezetőknek adnak feladatot, és nem azonosak a minősített adatot tartalmazó kormányhatározatokkal. A közzététel a határozatok sorszámára és címére terjed ki. A szövegük — amely a HVG becslése szerint akár tízezer oldalt is kitehet — továbbra sem ismerhető meg. A HVG összefoglalója szerint a 2000-es határozatok főszabályként húsz évig nem nyilvánosak (korábban tíz évig voltak azok), mert döntés-előkészítő anyagnak minősülnek. 2008 végéig pedig a Határozatok Tára című hivatalos lapban bárki számára hozzáférhetők voltak — a titkosság tehát nem régi hagyomány, hanem 2009 óta tartó gyakorlat.

A MIAK 28 nappal ezelőtt — egy adatigényléssel kiadott, több mint 500 milliárd forintnyi pénzügyi döntést tartalmazó csomag kapcsán — három dolgot kért: tételes jegyzéket minden nem nyilvános határozatról, kötelező lejárati időt és ellenőrzési hozzáférést. A mostani címlista ebből az elsőt teljesíti részben, visszamenőleg: a döntések léte és tárgya ma már nyilvános. Nem teljesíti viszont azt, ami egy jegyzéket szabállyá tesz. Nincs benne dátum, összeg és kedvezményezetti kör, nincs jogalapja a zártságnak, és nincs kötelezettség a jövőre nézve. A HVG szerint pedig 2000-es sorszámú határozat a 2026. május 9-i kormányváltás után is született.

A MIAK olvasata: a lista legnagyobb értéke nem az egyes címek leleplező ereje, hanem az, hogy most először mérhető, mire használták ezt a döntési formát. A mérés pedig két, eddig nem látott tényt hoz felszínre. A nem nyilvános kormányzás 2020 után vált tömegessé, és egyre inkább pénzosztásra szolgált. Emellett a lista sorszámaiban közel ötszáz hézag van, amelyre a közzététel nem ad magyarázatot. A probléma tehát már nem az, hogy nem ismert, hány titkos döntés van — hanem az, hogy nincs szabály, amely megmondaná, melyiknek nem lett volna szabad titkosnak lennie.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

A téma értelmezéséhez három forrás ad keretet. Az első maga az alkotmányos szöveg: Magyarország Alaptörvénye 39. cikke szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet a nyilvánosság előtt köteles elszámolni, a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok pedig közérdekű adatok. Egy cégnek vagy alapítványnak megítélt állami támogatás tehát alkotmányos értelemben eleve a nyilvánosságra tartozik. A második Joseph Raz (izraeli születésű brit jogfilozófus, az oxfordi jogelméleti iskola meghatározó alakja) The Authority of Law című kötete. Raz a jogállamiság egyik alapelveként rögzíti, hogy az egyedi jogi aktusok meghozatalát nyilvános, stabil, világos és általános szabályoknak kell vezérelniük. Nem maga az egyedi döntés a gond, hanem ha nincs mögötte nyilvános, előre ismert keret. A harmadik Susan Rose-Ackerman (amerikai jogász-közgazdász, a Yale Egyetem professzora, a korrupció intézményi közgazdaságtanának egyik megalapozója) Corruption and Government című munkája. Ez a támogatási programokról és a cégeknek nyújtott egyedi kedvezményekről azt állítja, hogy a korlátlan mérlegelést engedő szerkezetek a legvalószínűbb visszaélési források. A határt a legális és az illegitim előny között végső soron a közzétételi kötelezettség húzza meg. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol, amelyek a 2026. szeptember 2-i javaslatcsomagra épülnek, de annak egy-egy pontját továbbviszik. Ott a kormányrendeleti szintű jegyzék és a lejárati idő volt a tét. Most, hogy a visszamenőleges lista megvan, a kérdés az, hogy a nyilvánosság tartós szabállyá váljon, és a múltbeli döntések közül a legfontosabbak tartalma is megismerhető legyen.

3.1 Törvényi taxatív okok és az egyedi támogatási döntések titkosságának tilalma (törvényjavaslat 2026 végéig)

A nem nyilvános kormányhatározat feltételei ne a Kormány saját szabályaiban, hanem törvényben szerepeljenek, hogy egy későbbi kormány ne módosíthassa őket egyoldalú döntéssel. A javaslat szerint a Kormány törvényjavaslatot nyújt be, amelyet az Országgyűlés fogad el. Ebben tételesen fel kell sorolni, milyen okból maradhat egy kormányhatározat nem nyilvános: nemzetbiztonsági és honvédelmi érdek, folyamatban lévő nemzetközi tárgyalás, folyamatban lévő bűnüldözési eljárás, valamint a piacot befolyásoló, szigorúan időhöz kötött pénzügyi művelet. Ugyanez a törvény mondja ki a tilalmat is. Gazdasági társaságnak, alapítványnak, egyesületnek, egyházi jogi személynek vagy más szervezetnek szóló egyedi támogatásról, tőkejuttatásról, vagyonjuttatásról, hitelről, kötvényjegyzésről vagy kezességvállalásról nem nyilvános kormányhatározat nem hozható. Ez nem új elv, hanem az Alaptörvény 39. cikkének következetes alkalmazása (lásd 6.4.1): ha a közpénzre vonatkozó adat közérdekű, akkor a közpénz odaítéléséről szóló döntés sem rejthető el. Raz keretében (lásd 6.4.2) ez azt jelenti, hogy az egyedi döntés megmarad a Kormány eszköztárában, de nyilvános általános szabály kötötte keretek között. A törvénytervezetet a MIAK I9 programpontja szerinti nyilvános, strukturált társadalmi egyeztetésre is érdemes bocsátani.

3.2 A teljes szövegek prioritásos közzététele (első kör 90 napon belül, a teljes állomány 12 hónapon belül)

A 3598 határozat teljes szövegének közzétételét nem kell egyszerre, de ütemezetten és határidőhöz kötve el kell végezni. Az első körben, 90 napon belül, azok a határozatok kerüljenek nyilvánosságra teljes szöveggel, amelyek pénzügyi tárgyúak: támogatás, beruházásösztönzés, tőkeemelés, ingatlanvásárlás, hitel, kötvényjegyzés, vagyonjuttatás. Ezek címük alapján a listából gépi kereséssel is jó közelítéssel leválogathatók. A második körben, 12 hónapon belül, a teljes állomány következzen. Ha egy határozat ezután is zárt marad, a zártságot a 3.1 szerinti okok valamelyikére hivatkozva, egyedileg kell indokolni, és a zártságnak lejárati időt kell kapnia. A kiadás a Miniszterelnökség feladata. Az érintettek személyes adatait — például egy döntésben szereplő magánszemélyek nevét — a közzétételkor az adatvédelmi szabályok szerint kell kezelni, de ez nem indokolhatja a pénzügyi tartalom visszatartását. Ez a sorrend Rose-Ackerman érvére épül (lásd 6.4.3): ahol egyedi előny keletkezik, ott a közzététel az egyetlen határ az elfogadható és az elfogadhatatlan között — ezért ott kell kezdeni.

3.3 Határozatonkénti, gépileg olvasható nyilvántartás — a jelenlegi kormányra is (negyedéves frissítéssel, 2027. január 1-jétől)

A mostani PDF-lista az évenkénti címek felsorolása; egy működő nyilvántartáshoz ennél több kell. A MIAK azt javasolja, hogy minden kiadott 2000-es sorszámhoz — a múltbeliekhez és a jövőbeliekhez egyaránt — gépileg olvasható (CSV vagy JSON formátumú) rekord tartozzon. Ebben szerepeljen a sorszám, a meghozatal dátuma, a cím, a felelős tárca, a zártság jogalapja, a pénzügyi hatás nagyságrendje és a kedvezményezett típusa. Szerepeljen továbbá a státusz: nem nyilvános, azóta közzétett, visszavont, vagy a sorszámot ki sem adták. Ez utóbbira azért van szükség, mert a közzétett listában — a MIAK saját számolása szerint — 491 sorszám hiányzik a folyamatos számozásból (részletesen a 6.2 pontban). Ezek a hézagok sokféle, akár teljesen ártalmatlan okból is keletkezhettek, de a listából nem derül ki, melyikből. A nyilvántartást a jelenlegi kormány saját, 2026 májusa óta hozott nem nyilvános határozataira is negyedévente frissíteni kell. Ez a MIAK A1 közpénz-dashboard programpontjának és a D2 nyílt adat programpontnak a közvetlen alkalmazása.

A három intézkedést egyetlen elv köti össze: a titkosság kivétel legyen, amelynek jogalapja, időtartama és nyoma van — és a közpénz odaítélése ne lehessen ilyen kivétel. A szeptember 2-i javaslat azt rögzítette, hogy a titkosság a tartalomra vonatkozhat, a döntés létére nem. A mostani lista ezt a múltra nézve teljesítette. A következő lépés, hogy a szabály a jövőre is kötelező legyen, és a pénzügyi tárgyú döntéseket kivegye a titkosítható körből.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Közpénzügyek Az egyedi támogatási döntések teljes köre nyilvánossá válik; a kedvezményezettek és összegek utólag ellenőrizhetők A nyilvános forma miatt egyes befektetésösztönzési tárgyalások nehezebbé válhatnak, ha a partner titoktartást kér
Közigazgatás A zártság jogalapjának megjelölése fegyelmezi a gyakorlatot; a határozatonkénti nyilvántartás megszünteti a számozási homályt A 3598 határozat átvizsgálása jelentős adminisztratív munka; rossz ütemezés esetén az első kör is csúszhat
Jogrendszer A törvényi szint miatt a szabályt egy későbbi kormány nem írhatja felül saját döntéssel A taxatív okok tág értelmezésével (pl. minden „nemzetbiztonsági") a tilalom kijátszható
Politikai verseny A szabály a jelenlegi kormányra is vonatkozik, így nem az előd elleni eszköz Ha csak a múltbeli döntések nyílnak meg, a lépés egyoldalú politikai gesztusként fogy el

A legfontosabb mérlegelési kérdés a befektetésösztönzés. Érvként elhangozhat, hogy egy nagyvállalati beruházási tárgyalás alatt a támogatási összeg nyilvánossága a versenytársak vagy más országok kezére játszik. Ez a tárgyalás idejére lehet igaz, de a döntés meghozatala után már nem: a megítélt támogatás nem üzleti titok, hanem közpénz-felhasználás. Ezért a MIAK a tárgyalási szakaszra a 3.1 szerinti szigorúan időhöz kötött kivételt engedi, a támogatási döntésre viszont nem. A javaslat akkor válik kockázatossá, ha a törvény elfogadása után a pénzügyi döntések a 2000-es sorszám helyett más, nem nyilvános formákba vándorolnak — például minisztériumi szintű egyedi döntésekbe vagy állami cégek belső határozataiba. Ezt csak az akadályozhatja meg, ha a tilalom nem a határozat formájához, hanem a tartalmához kötődik: bármely állami szerv, bármilyen formában hozott egyedi támogatási döntése legyen nyilvános.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-kat, angolul: Key Performance Indicator) javasolja. Ezek javasolt mutatók, nem kormányzati vállalások.

  • A pénzügyi tárgyú 2000-es határozatok teljes szövegének közzétételi aránya 90 napon belül. Érdemes 100 százalékot célnak tekinteni; ami ezen a körön belül zárt marad, annak egyedi, nyilvános indokolást kell kapnia.
  • A jelenlegi kormány által negyedévente hozott nem nyilvános határozatok száma, és ezen belül a jogalappal megjelöltek aránya. A mutató akkor ér valamit, ha a szám maga is nyilvános — ez a nyitott kérdés ma.
  • A megmagyarázatlan sorszám-hézagok száma. A mai 491-ről egy éven belül nullára érdemes csökkenteni: minden sorszámnál legyen ismert, mi történt vele.
  • A törvény hatálybalépése után egyedi támogatásról hozott nem nyilvános kormányhatározatok száma. A cél nulla; minden ettől eltérő érték a tilalom kijátszását jelzi.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése a jelenlegi kormányhoz szól. A címlista közzététele érdemi előrelépés, mert olyan adatot tett hozzáférhetővé, amelyet korábban csak adatigénylések és perek útján, darabonként lehetett megismerni. A lista azonban csak a múltat írja le, és csak a címek szintjén. A következő lépés egy törvényjavaslat, amely kimondja, hogy egyedi támogatásról nem születhet titkos kormánydöntés, és egy ütemterv, amely szerint a pénzügyi tárgyú határozatok teljes szövege 90 napon belül megjelenik. A nyilvánosságtól pedig azt kéri a MIAK, hogy ne az egyes pikáns címeknél álljon meg: a lista legfontosabb üzenete az idősor, nem egy-egy tétel.

A MIAK alapértékei közül itt az átláthatóság és az adatvezéreltség mozog együtt. Az átláthatóság azt jelenti, hogy a döntések léte és tartalma megismerhető. Az adatvezéreltség azt, hogy a megismerhető adat elemezhető formában áll rendelkezésre. A mostani közzététel az elsőben nagyot lépett, a másodikban még keveset: egy évenkénti PDF-lista olvasható, de nehezen elemezhető. A 491 megmagyarázatlan sorszám is csak azért vált láthatóvá, mert a listát valaki végigszámolta. Egy jól felépített nyilvántartásban ez a kérdés fel sem merülne.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A balliberális és közéleti sáv vitte a témát, de két eltérő hangsúllyal. A Telex és a 24.hu jórészt a kormányközlemény szerkezetét követte: a 3598-as összszámot, a 2021-es csúcsot és a 2014-es emelkedést emelte ki. A Telex ehhez saját válogatást is adott. Kiemelte, hogy 2020-tól magáncégeknek és alapítványoknak szóló egyedi támogatásokról is ilyen formában döntöttek, és példaként a gödi Samsung-gyárnak nyújtott támogatást említette. Kitért a csádi katonai szerepvállalással kapcsolatos határozatokra is. A HVG keretezése kritikusabb és történetibb. A lap szerint a címlista „önmagában nem sokat érő", mert az éves darabszámokat a szerkesztőség korábban is kikérte és rendszeresen közölte. A cikk bemutatja a négy határozattípust és a Határozatok Tára 2008-as megszűnését, valamint azokat az ügyeket, amelyek 2000-es határozatait a HVG korábban perben szerezte meg. A 444.hu évenkénti, szubjektív válogatással dolgozott, és a kormányközeli vállalkozásoknak, sportszervezeteknek és alapítványoknak szóló döntésekre összpontosított. Nála olvasható az is, hogy nagyvállalati tárgyú nem nyilvános határozatok már 2013-tól megjelentek.

A konzervatív sáv a MIAK sajtómonitorában ezen a napon a témát nem emelte a kiemelt témák közé. A MIAK szempontjából ez azért érdekes, mert a javasolt szabályok — különösen a 3.3 szerinti, a jelenlegi kormányra is vonatkozó negyedéves nyilvántartás — épp azt a kifogást kezelik, hogy a közzététel csak az előző kormányt minősíti. A témához közvetetten kapcsolódik a Telex egy másik anyaga: Lőrincz Viktória miniszter feljelentést tett egy 1,8 milliárd forintos, önkormányzati tulajdonú cégnek nyújtott támogatás ügyében. Navracsics Tibor volt miniszter erre azzal reagált, hogy a támogatásról a Magyar Közlönyben megjelent, nyilvános 1380/2025. kormányhatározat döntött. Az eset jól mutatja a nyilvánosság értékét: nyilvános határozat esetén a vita a döntés tartalmáról folyhat, nem arról, hogy létezett-e egyáltalán.

6.2 Tények és adatok

Az alábbi táblázat a kormany.hu-n közzétett évenkénti listák MIAK általi megszámolásán alapul. A „listában szereplő" oszlop összege pontosan 3598, egyezésben a kormány közleményével. A „legmagasabb sorszám" a listában szereplő legnagyobb 2000-es sorszám; a „hiányzó sorszám" a folyamatos számozásból a listában nem szereplő számok darabszáma.

Év Listában szereplő határozat Legmagasabb sorszám Hiányzó sorszám
2010 21 2021 0
2011 19 2019 0
2012 10 2010 0
2013 21 2021 0
2014 33 2036 3
2015 43 2047 4
2016 74 2081 7
2017 117 2122 5
2018 142 2155 13
2019 187 2215 28
2020 385 2445 60
2021 679 2882 203
2022 470 2503 33
2023 635 2678 43
2024 273 2319 46
2025 419 2452 33
2026 70 2083 13
Összesen 3598 — 491

Három megfigyelés következik az adatokból:

  • A valódi törés 2020, nem 2014. A 2014-es emelkedés (21-ről 33-ra) kicsi volt. A 2020-as év viszont egy év alatt megduplázta a számot (187-ről 385-re), 2021-ben pedig 679-re nőtt. A 2020 és 2026 közötti hét évben született a 3598 határozat 81 százaléka (2931 darab).
  • A tartalom is eltolódott a pénzügyi döntések felé. A „támogat" szótő a 2014-es lista címeiben kétszer, a 2021-esben 125-ször, a 2023-asban 246-szor, a 2025-ösben 191-szer fordul elő (MIAK szószámlálás a címlistákon; egy határozat címében több előfordulás is lehet, ezért ez irányjelző, nem darabszám).
  • A hézagok 2014-től jelennek meg, és 2021-ben csúcsosodnak. 2010 és 2013 között a számozás folyamatos; 2021-ben 203 sorszám hiányzik a listából. A 2015-ös évnél a HVG 47 nem nyilvános határozatról írt, a lista 43-at tartalmaz — a különbség épp a hiányzó sorszámoké. A hézagok okát a közzétett lista nem magyarázza.

A közlemény „évi 10–20" megfogalmazása a 2010–2013-as évekre kerekítés: a listában 2010-ben és 2013-ban 21, 2011-ben 19, 2012-ben 10 tétel szerepel. A 2010-es lista az év elejének, még a kormányváltás előtt hozott néhány határozatát is tartalmazza (például egy 2010. márciusi NATO-válságkezelési gyakorlathoz kapcsolódó döntést). A HVG korábbi, adatigénylésen alapuló sorozata 2024-re 272, 2025-re 419, 2026-ra a kormányváltásig 70 határozatot mutatott, ami egy tétel eltéréssel egyezik a listával.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — a közpénz-felhasználás gépileg olvasható, nyilvános közzététele (programpont ID: A1) és az alkotmányos intézmények kontrollfunkciójának erősítése (programpont ID: A6);
  • Közigazgatás és e-kormányzat (háttéranyag) — a kormányzati döntéshozatal rendje, a kormányhatározatok típusai és nyilvántartása; a határozatonkénti nyilvántartás a Miniszterelnökség végrehajtási feladata;
  • Igazságszolgáltatás (programpontok) — a törvényi szabály előkészítése nyilvános társadalmi egyeztetéssel (programpont ID: I9);
  • Gazdaság (programpontok) — a gazdasági döntések nyilvános indokolása és utólagos értékelése (programpont ID: G19);
  • Digitalizáció és AI-szabályozás (programpontok) — a közérdekű állami adatok gépileg olvasható közzététele (programpont ID: D2).

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Országgyűlés: Magyarország Alaptörvénye

Az Alaptörvény két ponton is közvetlenül érinti a nem nyilvános kormányhatározatok kérdését. A VI. cikk alapjogként rögzíti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot, és ennek érvényesülését független hatóság ellenőrzésére bízza. A 39. cikk ennél konkrétabb. Az (1) bekezdés szerint a központi költségvetésből csak olyan szervezet kaphat támogatást, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése és a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. A (2) bekezdés pedig így szól:

„Közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. […] A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok."

Az Alaptörvény indokolása ehhez hozzáteszi, hogy az átláthatóság az erre hivatott állami szervek és a nyilvánosság általi ellenőrizhetőséget teszi lehetővé. A 2000-es határozatok esetében ebből feszültség adódik a jogrendszerben: az alkotmányos szint szerint a közpénz odaítéléséről szóló adat közérdekű, a kormányzati gyakorlat szerint viszont maga a döntés húsz évre elzárható. A közérdekű adat megismerése törvényben korlátozható, ezért ez nem feltétlenül alaptörvény-ellenesség — de azt mutatja, hogy a kivétel lett a főszabály. A 3.1 szerinti törvényi tilalom ezt a feszültséget oldja fel az alkotmányos szöveg javára.

📖 Forrás: Országgyűlés: Magyarország Alaptörvénye

6.4.2 Joseph Raz: The Authority of Law

Raz a jogállamiság fogalmát nem erkölcsi eszményként, hanem a jog formai erényeként írja le: a jognak alkalmasnak kell lennie arra, hogy irányítsa azokat, akikre vonatkozik. Ebből vezet le egy sor elvet, amelyek közül kettő a mostani témára közvetlenül alkalmazható. Az első a nyilvánosság: a jognak nyitottnak és megfelelően közzétettnek kell lennie, mert ha irányítani akarja az embereket, azoknak meg kell tudniuk ismerni. A második az egyedi aktusokra vonatkozik:

„Az egyedi jogi aktusok (egyedi jogi rendelkezések) meghozatalát nyilvános, stabil, világos és általános szabályoknak kell vezérelniük." (saját fordítás)

Raz hangsúlyozza, hogy egyedi döntések nélkül nem lehet kormányozni, és ez nem is kívánatos. A jogállamiság nem az egyedi döntést tiltja, hanem azt követeli, hogy azt tartósabb, általános, nyilvános szabályok kerete határolja be. A magyar 2000-es határozatok gyakorlatában ez a keret hiányzik. A zártság okai nincsenek nyilvánosan, tételesen rögzítve, így kívülről nem ellenőrizhető, hogy egy adott döntés miért nem nyilvános. A 3.1 szerinti taxatív törvényi okok pontosan ezt a hiányzó általános szabályt teremtenék meg: az egyedi határozat maradhat zárt, de csak egy mindenki által ismert szabály alapján.

📖 Forrás: Joseph Raz: The Authority of Law

6.4.3 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government

Rose-Ackerman könyve két helyen is érinti azt a kérdést, amely a mostani lista idősorából kirajzolódik: mi történik, amikor az állami támogatásokról zárt, egyedi döntések születnek. A korrupcióellenes reformstratégiákról szóló részben így fogalmaz:

„Azok a struktúrák, amelyek korlátlan mérlegelési szabadságot adnak a tisztviselőknek, különösen valószínű forrásai a kenőpénzeknek, főleg ha a polgároknak és a cégeknek nincs jogorvoslati lehetőségük." (saját fordítás)

A politikai finanszírozásról szóló fejezetben pedig arra mutat rá, hogy a cégek és a politika közötti kapcsolat megítélése azon múlik, mennyire tudnak a politikusok egyedi kedvezményeket juttatni egyes vállalatoknak. Ha az ilyen kedvezmények nincsenek tiltva vagy más módon kontrollálva, a legális és az illegitim előny közötti határt elsősorban a jelentéstételi kötelezettségek és a választók reakciója húzza meg. A magyar lista idősora ennek a helyzetnek a mintapéldája. 2020 után a nem nyilvános forma egyre inkább egyedi pénzügyi döntésekre szolgált, és ezekhez sem pályázati kritérium, sem közzétételi kötelezettség nem kapcsolódott. Rose-Ackerman logikája szerint ezért kell a teljes szövegek közzétételét (3.2) a támogatási tárgyú határozatokkal kezdeni: ott a legnagyobb a mérlegelési tér, és ott hiányzik leginkább az ellensúly.

📖 Forrás: Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Az európai gyakorlatban a kormányzati iratok nyilvánossága jellemzően főszabály, a zártság pedig törvényben felsorolt kivétel. Svédországban a hivatalos iratok nyilvánosságának elve a 18. század óta alkotmányos rangú, és titkosításra csak a titokvédelmi törvényben tételesen megjelölt okokból van lehetőség. Finnországban a hatósági tevékenység nyilvánosságáról szóló törvény szintén a nyilvánosságot teszi alapállapottá, a titkos iratokra pedig törvényi határidőket rendel. Az Európai Unió intézményeinek dokumentumaihoz való hozzáférést szabályozó 1049/2001/EK rendelet a megtagadási okokat zárt listában sorolja fel, és a kivételek alkalmazását időben korlátozza. A közös elem az, hogy a zártság oka nem a döntéshozó mérlegelésén, hanem egy nyilvános törvényi listán múlik. Ez az a szerkezet, amelyet a MIAK 3.1 pontja a magyar kormányhatározatokra alkalmazna. A kormányzati támogatások oldalán az uniós állami támogatási szabályok egyébként is előírják, hogy bizonyos értékhatár fölötti egyedi támogatások adatai egy nyilvános uniós nyilvántartásba kerüljenek. Egy nem nyilvános kormányhatározat ezért nehezen fér össze azzal a nyilvánossági elvvel, amelyet az uniós versenyjog a tagállamoktól elvár.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A1 — Közpénz-dashboard
  • A6 — Fékek és ellensúlyok megerősítése

Igazságszolgáltatás

  • I9 — Népszuverenitási audit — törvényalkotás állampolgári visszacsatolással

Gazdaság

  • G19 — Radikális átláthatóság a gazdasági döntéshozatalban

Digitalizáció és AI-szabályozás

  • D2 — Nyílt adatok programja

Javasolt új programpont: Egyedi támogatási döntések nyilvánossági kötelezettsége és a nem nyilvános kormányhatározatok taxatív törvényi okai — az Átláthatóság és korrupcióellenes politika területre (a 2026. szeptember 2-i elemzésben javasolt, tételes jegyzékről és lejárati időről szóló programpont kiegészítéseként).

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 30. — 2. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Országgyűlés: Magyarország Alaptörvénye
  • 📖 Joseph Raz: The Authority of Law
  • 📖 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform

MIAK-belső anyagok:

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • Magyarország Kormánya: Kormánydöntések 2010–2026 — a nem nyilvános kormányhatározatok évenkénti listái — https://kormany.hu/kormanydontesek-20102026
  • Magyar Közlöny archívum — a nyilvános kormányhatározatok sorszámai
  • Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete az intézményi dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 30.
  • Generálás dátuma: 2026. szeptember 30. 08:40 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~165000 (becslés; lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink