I. rész — Helyzetkép

2026. szeptember 28-án az Országgyűlés titkos szavazáson nem választotta meg Szathmáry Zoltánt legfőbb ügyésznek, akit Baka András köztársasági elnök szeptember 21-én javasolt a tisztségre. A jelölt egyetlen igen szavazatot sem kapott: 138 képviselő nemmel szavazott, egy tartózkodott, a Fidesz–KDNP frakciója pedig nem vett részt a szavazáson (444.hu). A Tisza-frakció részletesen nem indokolta a döntését. A 444.hu a Telex korábbi cikkére hivatkozva azt írta, hogy a háttérben a jelölt testvérének az aranykonvoj-ügyben való érintettsége állhatott. Baka András a szavazás után közölte, hogy a döntést nem kudarcnak, hanem a demokrácia működésének tekinti, és a lehető legrövidebb időn belül új jelöltet állít, továbbra is politikai egyeztetés nélkül. Eljárási kifogást is tett: indokoltnak tartotta volna, hogy a kormánypárti frakció a döntés előtt meghallgassa a jelöltet (444.hu, 24.hu). A MIAK által feldolgozott sajtóban október 5-ig nem jelent meg új jelölt neve.

A helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész júliusban lemondott. Azóta Lajtár István legfőbbügyész-helyettes jár el a legfőbb ügyész jogkörében, ő indítványozta szeptember 22-én három képviselő mentelmi jogának felfüggesztését is. A 444.hu összefoglalója szerint a távozó vezető egyik helyettesét még felmentette, a másik helyettes pedig decemberben tölti be a 65. életévét, amivel szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Ha addig nincs megválasztott legfőbb ügyész, a Legfőbb Ügyészség vezető nélkül maradhat. Közben a szervezet a legkényesebb ügyekben dönt. Október 2-án a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozásért felelős főügyészhelyettese célszerűségi okból saját hatáskörbe vonta az aranykonvoj-ügy nyomozását (HVG). A MIAK júliusban az utódlás tartalmi mércéjét, szeptember 29-én az átmeneti vezetés nyilvános elszámolását és egy holtpont-szabály szükségességét vetette fel. Ez az elemzés azt vizsgálja, mit mond pontosan a hatályos jog, és hol hallgat.

A MIAK olvasata: a mostani patthelyzet nem személyi vita, hanem a kétharmados választás beépített kockázata. Az Alaptörvény szándékosan konszenzust követel, ezért a holtpont bármely jövőbeli felállásban újra előállhat. A hatályos törvények három ponton hagynak rést. Nincs határidő sem az új jelölésre, sem a parlamenti szavazásra. A helyettes időkorlát és jogkör-korlát nélkül gyakorolja a legfőbb ügyész teljes hatáskörét. Új helyettest pedig a törvény szövege szerint csak a legfőbb ügyész javasolhat, így a helyettesítési lánc elfogyhat.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

A téma három klasszikus szerzőtől kap értelmezési keretet. H. L. A. Hart a 20. századi oxfordi analitikus jogelmélet meghatározó brit jogfilozófusa. The Concept of Law című főművében azt mutatja ki, hogy egy működő jogrendszert éppen az különböztet meg a puszta hatalomgyakorlástól, hogy az egyik jogalkotóról a másikra való átmenetet előre rögzített utódlási szabályokkal hidalja át. Ha ilyen szabály nincs, az átmenet idejére olyan köztes állapot áll elő, amelyben senkinek sincs vitathatatlan jogcíme a döntésre. Montesquieu a francia felvilágosodás jogfilozófusa, a hatalommegosztás elméletének klasszikusa. The Spirit of the Laws című művében a közvádló hivatalát a polgárok biztonságának folyamatos őreként írja le, akinek a munkája akkor sem állhat meg, amikor a polgárok nyugodtan élik a mindennapjaikat. Susan Rose-Ackerman, a Yale Egyetem jog- és közgazdászprofesszora a Corruption and Government című könyvében a független döntéshozók védelmét három elemhez köti: átlátható kinevezési eljáráshoz, összeférhetetlenségi korlátokhoz és a hivatali idő biztonságához. A megbízott legfőbb ügyésznél az első és a harmadik elem hiányzik. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Az első kettő a sarkalatos ügyészségi törvények módosítását igényli, ezeket az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadával fogadhatja el. A harmadik részben törvényi, részben önkéntes vállalás. Az Alaptörvény 29. cikkében rögzített kétharmados választási szabályt egyik javaslat sem érinti.

3.1 Határidős, megszakíthatatlan utódlási lánc (törvényjavaslat 2026. október 31-ig, elfogadás 2026. november 30-ig)

A hatályos ügyészségi törvény (2011. évi CLXIII. törvény) 11. § (3) bekezdése egyetlen mondatban rendezi a helyettesítést. Ha a legfőbb ügyészi tisztség nincs betöltve, a jogkört az előzetesen kijelölt legfőbb ügyész helyettes gyakorolja. A legfőbb ügyész helyettest a köztársasági elnök nevezi ki, de csak a legfőbb ügyész javaslatára (2011. évi CLXIV. törvény 14. §). A helyettes megbízatása megszűnik, ha eléri a szolgálati viszonyát megszüntető életkort. A MIAK négy kiegészítést javasol. Első: legyen határidő. A köztársasági elnök a tisztség megüresedésétől, illetve egy elutasító szavazástól számított 30 napon belül tegyen javaslatot, az Országgyűlés pedig a javaslat beérkezésétől számított 30 napon belül szavazzon. A határidő azt rögzíti, mikorra, nem azt, kit jelöljön az államfő. Második: a törvény rögzítsen teljes helyettesítési sorrendet. Az előzetesen kijelölt helyettes után a másik hivatalban lévő helyettes következzen. Ha egyik sincs, a Legfőbb Ügyészségen működő, az ügyészek által választott ügyészi tanács nyolc napon belül, titkos szavazással jelöljön ki megbízott vezetőt a legalább tízéves gyakorlattal rendelkező vezető ügyészek közül. Harmadik: a lemondás bejelentése után a távozó legfőbb ügyész már ne tehessen javaslatot helyettes felmentésére, és ne módosíthassa a helyettesítési sorrendet. Negyedik: ha a lánc a törvényi sorrend ellenére elfogyna, a megbízott vezető az ügyészi tanács véleményével javasolhasson új helyettest. A mostani szöveg alapján nem egyértelmű, hogy a helyettes ezt a legfőbb ügyészi jogkört is gyakorolhatja-e. Hart utódlási szabályról szóló tétele (lásd 6.4.1) szerint a folytonosságot előre kell rendezni, nem a válság közepén. Az I10 alkotmányossági stressz-teszt éppen az ilyen helyzetek előzetes próbájára szolgál.

3.2 A megbízott vezető jogkör-katalógusa és utólagos felülvizsgálata (ugyanabban a törvénymódosításban, 2026. november 30-ig)

A hatályos szabály szerint a helyettes a legfőbb ügyész teljes jogkörét gyakorolja, időkorlát nélkül. Ide tartozik a nyomozás bármely nyomozó hatóságtól való elvonása és a mentelmi jog felfüggesztésének indítványozása (ügyészségi törvény 11. § (2) b) és e) pont). A felettes ügyész bármely ügyet saját hatáskörébe vonhat, vagy más ügyészt jelölhet ki rá (13. § (1) bekezdés). A legfőbb ügyész ugyanakkor senkitől nem utasítható egyedi döntésre (3. § (3) bekezdés). Ez a függetlenségi garancia a megbízott vezetőt is védi, de mögötte nincs parlamenti választás. A MIAK háromszintű katalógust javasol. Szabadon gyakorolható a napi irányítás, a folyamatban lévő ügyek vitele és a mentelmi indítvány. Utóbbi korlátozása az elszámoltatást bénítaná meg, és amúgy is az Országgyűlés dönt róla. Indokolási többletkötelezettséggel gyakorolható a nyomozás elvonása, az ügy áthelyezése és a kijelölés a kiemelt ügyekben. Ilyenkor a döntés írásos indoklása az iratokhoz kerül. A megválasztott új legfőbb ügyész pedig hivatalba lépése után 60 napon belül köteles ezeket felülvizsgálni, és az eredményről első éves beszámolójában tájékoztatni az Országgyűlést. Nem gyakorolható a szervezetet tartósan alakító jogkörök köre: új normatív legfőbb ügyészi utasítás kiadása (kivéve, ha jogszabályváltozás kényszeríti ki), vezetői kinevezés és vezetői megbízás visszavonása, helyettes felmentésének kezdeményezése, szervezeti átalakítás. Montesquieu (lásd 6.4.2) a közvádló folyamatos működését a polgárok biztonságához köti. A katalógus ezért nem állítja le az ügyészséget, csak azt korlátozza, hogy a választás nélküli vezetés tartós nyomot hagyjon a szervezeten.

3.3 Nyilvános, indokolt jelölés és a holtpont feloldása a kétharmad érintetlenül hagyásával (törvénymódosítás 2026. november 30-ig, alkotmányos lépés legkorábban 2027-ben)

Az Alaptörvény 9. cikk (3) j) pontja szerint a legfőbb ügyész személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot. Ehhez nem kell a Kormány tagjának ellenjegyzése, ezért a jelölés az államfő önálló hatásköre. A Kormány ebbe nem szólhat bele, a választás pedig az Országgyűlésé. Az országgyűlési törvény szerint a jelölt bizottsági meghallgatása akkor kötelező, ha azt törvény előírja. A MIAK három lépést javasol. Első: az ügyészek jogállásáról szóló törvény írja elő, hogy a jelöltet a javaslat beérkezésétől számított 15 napon belül az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága nyilvános ülésen hallgassa meg, és véleményét írásban, indokolással nyújtsa be. A képviselők szavazatukat a szabad mandátum miatt nem kötelesek indokolni. A MIAK ezért arra kéri a frakciókat, hogy elutasítás esetén önként tegyék közzé az indokaikat. Második: a MIAK azt kéri a köztársasági elnöktől, hogy önkéntes vállalásként tegye nyilvánossá a jelölési szempontokat és a megkérdezett szakmai szervezetek körét. Baka András elmondása szerint széles körben konzultált, ennek nyilvánossága a jelölt hitelét erősítené. Harmadik: ha két egymást követő jelölt is elbukik, a holtpont feloldására szolgáló szabály lépjen életbe. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság által előnyben részesített megoldás az, hogy ilyenkor egy politikailag semleges, parlamenten kívüli testület állítson össze szűkített jelöltlistát (lásd 6.5). Ez az államfő jelölési jogát korlátozná, ezért Alaptörvény-módosítást igényel, és a MIAK csak akkor javasolja, ha az első két lépés nem elég. A kétharmados küszöb csökkentését a MIAK nem javasolja, mert az éppen a konszenzus-kényszert szüntetné meg. Rose-Ackerman kerete (lásd 6.4.3) szerint az átlátható kinevezés maga is függetlenségi garancia. Ez az I4 programpont depolitizált kinevezési logikájának kiterjesztése az ügyészség élére.

A három javaslatot egy elv köti össze: a legfőbb ügyész kiválasztásának konszenzus-kényszerét meg kell tartani, de ára nem lehet a vezetés nélküli vagy korlátlan jogkörű átmeneti ügyészség. A határidő a politikai szereplőket szorítja döntésre. Az utódlási lánc azt biztosítja, hogy mindig legyen, aki eljár, a jogkör-katalógus pedig azt, hogy aki választás nélkül jár el, ne alakíthassa át tartósan a szervezetet. Mindhárom szabályt előre, minden jövőbeli kormányra és államfőre egyformán érvényesen kell rögzíteni. Az A6 programpont szerinti intézményi függetlenségi mérés ennek a próbája.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Jogállamiság A helyettesítés előre ismert szabályon múlik, nem a távozó vezető utolsó személyi döntésein A sürgős módosítás egyedi helyzetre szabott jogalkotásnak tűnhet, ezért hitele csak akkor marad meg, ha minden jövőbeli esetre egyformán vonatkozik
Az ügyészség működése Az ügyészség egyetlen napig sem marad vezető nélkül, a decemberi korhatár nem okoz működési szakadást A jogkör-katalógus határai vitathatók lesznek (mi számít szervezeti átalakításnak), ami belső jogértelmezési vitákat szülhet
Elszámoltatás és folyamatban lévő ügyek A mentelmi indítványok és a kiemelt nyomozások folytatódnak, a kényes ügyáthelyezések utólag felülvizsgálhatók A kötelező utólagos felülvizsgálat az új vezető első hónapjait terheli, és a megbízotti döntések visszafordítását politikai fegyverré teheti
Közjogi viszonyok A határidő az államfőt és az Országgyűlést is döntésre szorítja, egyik sem húzhatja az időt büntetlenül A határidő nyomása gyengébb kompromisszumos jelölt elfogadásához vezethet; a semleges jelölőtestület felállítása alkotmánymódosítás nélkül nem lehetséges
Közbizalom A nyilvános meghallgatás és az írásos indoklás a jelölési vitát érvekre fordítja le A nyilvános meghallgatás a jelöltet politikai támadások céltáblájává teheti, ami elriaszthatja a jó szakembereket

A legfontosabb mérlegelési kérdés a megbízott vezető jogkörének szűkítése. Ha a katalógus túl szűk, az átmeneti ügyészség éppen akkor gyengül meg, amikor a legtöbb kiemelt korrupciós ügy fut. Ezért hagyja a javaslat szabadon a mentelmi indítványt és a folyamatban lévő ügyek vitelét, és ezért épít a tiltás helyett indokolásra és utólagos felülvizsgálatra az ügyáthelyezéseknél. A tiltott kör csak azokat a döntéseket fedi le, amelyek a választott vezető hivatalba lépése után is meghatároznák a szervezet arculatát: a vezetői kinevezéseket és a normatív utasításokat.

A határidő kockázata, hogy a politikai szereplők kényszerből elfogadnak egy kevésbé meggyőző jelöltet. A Velencei Bizottság 2012-es, kifejezetten a magyar ügyészségi törvényekről szóló véleménye ezt a nyomást szándékoltnak tekintette: a vezető nélküli időszak kockázata ösztönözze a parlamentet a választásra. A javaslat akkor működik, ha a határidő és az utódlási lánc együtt érvényesül. A határidő sürget, a lánc pedig garantálja, hogy a sürgetés ideje alatt se álljon meg az ügyészség.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-kat, angolul: Key Performance Indicator) javasolja. Ezek javasolt mutatók, nem kormányzati vagy parlamenti vállalások.

  • A vezető nélküli napok száma a Legfőbb Ügyészségen. Célérték: 0 nap. Érdemes külön követni a 2026. decemberi korhatár-fordulót.
  • A tisztség betöltetlenségének időtartama. Célérték: a következő megüresedéskor a megüresedéstől számított 90 napon belül megválasztott legfőbb ügyész. A mostani esetben érdemes követni, hogy a júliusi lemondás után mikor választ az Országgyűlés.
  • A megbízotti időszakban hozott ügyelvonási, áthelyezési és kijelölési döntések indoklása és felülvizsgálata. Célérték: a kiemelt ügyekben hozott döntések 100%-ánál írásos indoklás, és az új legfőbb ügyész 60 napon belüli felülvizsgálata az első éves beszámolóban.
  • A jelöltek nyilvános bizottsági meghallgatása. Célérték: minden legfőbbügyész-jelölt nyilvános meghallgatása a javaslat beérkezésétől számított 15 napon belül, írásban indokolt bizottsági véleménnyel.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése az Országgyűléshez szól, mert a sarkalatos ügyészségi törvényeket csak ő módosíthatja. A törvényjavaslatot a Kormány is előkészítheti, de az ügyészség működésébe sem a Kormány, sem az igazságügyi tárca nem szólhat bele. 2026. november 30-ig, a decemberi korhatár-forduló előtt kerüljön a törvénybe a határidős jelölés, a teljes utódlási sorrend és a megbízott vezető jogkör-katalógusa, a nyilvános bizottsági meghallgatással együtt. A köztársasági elnöktől a MIAK a jelölési szempontok önkéntes nyilvánosságra hozatalát, a frakcióktól elutasítás esetén az indokaik közzétételét kéri. A kétharmados választás szabályán nem kell változtatni.

A MIAK alapértékei közül itt az elszámoltathatóság és az ideológiamentesség érintett. Elszámoltathatóság, mert az ügyészség élén most olyan vezető dönt kiemelt ügyekben, akit senki nem választott meg erre, és akinek döntései felett ma nincs utólagos kontroll. Ideológiamentesség, mert a holtpont-szabály nem a mostani jelölési vita egyik oldalát segíti: ugyanúgy védi a mindenkori kisebbséget a többség időhúzásától, mint a többséget egy blokkoló kisebbségtől.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A balliberális sávban a 444.hu volt az egyetlen, amely a szavazásról szóló hírben a helyettesítési láncra is rámutatott. Leírta, hogy a távozó vezető egyik helyettesét felmentette, a másik decemberben korhatárt ér el, és a cikkhez kapcsolt háttéranyag címében kérdésként vetette fel, ki jár el, ha újabb mentelmi indítványra lenne szükség. A lap a Legfőbb Ügyészség szeptember 29-i közleményéről szóló cikkében a szervezet helyzetét a rendszerváltás óta legmélyebb válságként értékelte. A Telex a közleményt a miniszterelnök aranykonvoj-ügyben tett nyilvános megszólalására adott válaszként mutatta be. A HVG élő közvetítésben a szavazás tényeit, később a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörbe vonási döntését közölte, és megjegyezte, hogy a közleményből nem derült ki, mit jelent az ügyben a célszerűség.

A közéleti sávban a 24.hu Baka András eljárási fenntartásait hozta előtérbe: az államfő szerint a jelölés megérdemelt volna egy meghallgatást, és az ügyészségi pálya önmagában nem bizonyít politikai kötődést. Az Index az aranykonvoj-üggyel kapcsolatos feljelentések Szegedre kerülését írta meg, egy feljelentő ügyvéd közlése alapján. Az ATV videós összefoglalóban arra helyezte a hangsúlyt, hogy az államfő új jelöltet állít, de politikai egyeztetést nem folytat. A gazdasági sajtóban a Portfolio az MTI anyagát közölte, és az államfő azon mondatát emelte ki, hogy a következő legfőbb ügyésznek a törvényt kell szolgálnia, nem a kormány, az ellenzék vagy az államfő elvárásait.

A konzervatív sávban a Magyar Nemzet a Legfőbb Ügyészség közleményét a miniszterelnök ügyészséget érő támadásaira adott válaszként keretezte, és összekapcsolta azzal, hogy a kormányfőt a telefonlopási ügyben gyanúsítottként hallgathatja meg az ügyészség. A Mandiner a MIAK által feldolgozott forrásokban a témát nem hozta a fókuszba. A teljes spektrumon közös, hogy a figyelem a jelölt személyére és a politikai szereplők üzengetésére irányult. A helyettesítés törvényi szabályát, a megbízott vezető jogköreit és a határidő hiányát egyik lap sem elemezte külön.

6.2 Tények és adatok

A legfőbb ügyész választására és helyettesítésére vonatkozó hatályos szabályok:

Szabály Tartalom Jogforrás
Választás A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre, az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával Alaptörvény 29. cikk (4)
Jelölési jog A köztársasági elnök javaslatot tesz a legfőbb ügyész személyére; ehhez nem kell a Kormány tagjának ellenjegyzése Alaptörvény 9. cikk (3) j) és (5)
Beszámolás A legfőbb ügyész évente beszámol az Országgyűlésnek Alaptörvény 29. cikk (5)
Részletszabályok Az ügyészség szervezetét és az ügyészek jogállását sarkalatos törvény szabályozza (elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmada kell) Alaptörvény 29. cikk (7)
Utasíthatatlanság A legfőbb ügyész sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható meghatározott tartalmú egyedi döntésre 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (3)
Helyettesítés Akadályoztatás vagy betöltetlen tisztség esetén a jogkört az előzetesen kijelölt legfőbb ügyész helyettes gyakorolja; időkorlátot és jogkör-korlátot a szöveg nem tartalmaz 2011. évi CLXIII. törvény 11. § (3)
Lejárat utáni hivatalban maradás Csak a kilencéves megbízatás leteltekor gyakorolja a legfőbb ügyész a jogköreit az utód hivatalba lépéséig; lemondáskor nem 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (2)
Helyettes kinevezése A köztársasági elnök nevezi ki határozatlan időre, a legfőbb ügyész javaslatára 2011. évi CLXIV. törvény 14. § (1)
Helyettes felmentése A köztársasági elnök a legfőbb ügyész javaslatára bármikor, indokolás nélkül felmentheti 2011. évi CLXIV. törvény 24. § (2)
Helyettes megbízatásának megszűnése korhatár miatt Megszűnik a szolgálati viszonyt megszüntető életkor (az általános öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév) betöltésével 2011. évi CLXIV. törvény 24. § (1) c) és 24/A. §
Mentelmi indítvány Vádemelés előtt a legfőbb ügyész (vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal törvény szerint kijelölt vezetője) terjeszti elő a házelnökhöz 2012. évi XXXVI. törvény 74. § (3)
Bizottsági meghallgatás Akkor kötelező, ha törvény előírja 2012. évi XXXVI. törvény 44. § (2)

A jogszabályszövegek a Nemzeti Jogszabálytár 2026. október 1-jei hatályos állapotából származnak.

A patthelyzet idővonala:

Időpont Esemény Forrás
2026. július Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemond; a jogkört Lajtár István legfőbbügyész-helyettes gyakorolja 444.hu
2026. szeptember 21. Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 22.
2026. szeptember 22. A legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes három képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 23.
2026. szeptember 28. Az Országgyűlés titkos szavazáson nem választja meg a jelöltet (0 igen, 138 nem, 1 tartózkodás) 444.hu
2026. szeptember 29. A Legfőbb Ügyészség közleményben utasítja vissza az ügyészeket fenyegető politikusi nyilatkozatokat Telex, 444.hu, 24.hu, Magyar Nemzet
2026. október 2. A Központi Nyomozó Főügyészség saját hatáskörbe vonja az aranykonvoj-ügy nyomozását HVG
2026. december A sajtóértesülés szerint a hivatalban maradt helyettes betölti a 65. életévét 444.hu

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Igazságszolgáltatás (programpontok) — a hozzárendelés tematikus: az ügyészség az Alaptörvény 29. cikke szerint önálló alkotmányos szerv, nem része a bíróságok hatalmi ágának. A depolitizált kinevezési logika (programpont ID: I4) és az alkotmányossági stressz-teszt (programpont ID: I10) azonban közvetlenül alkalmazható a legfőbb ügyész kiválasztására és helyettesítésére;
  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — a fékek és ellensúlyok működésének mérése, ideértve a független intézmények vezetőinek kiválasztását és a vezetés nélküli időszakokat (programpont ID: A6);
  • Közigazgatás és e-kormányzat (programpontok) — a kritériumalapú, előre ellenőrzött vezető-kiválasztás elve, amelyet a közigazgatásra a tisztviselő-kiválasztási rendszer már megfogalmazott (programpont ID: KI7);
  • Jogi alapok (háttéranyag) — az ügyészség és az igazságszolgáltatás elhatárolása; a legfőbb ügyész és az igazságügyi tárca mellérendelt viszonya; a kétharmados választás és a kormányzati utasíthatóság különbsége.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 H. L. A. Hart: The Concept of Law

Hart a főmű negyedik fejezetében egy elképzelt abszolút uralkodó, Rex példáján vizsgálja, mi biztosítja a jogalkotó hatalom folytonosságát. Ha Rex halála után fia, Rex II kezd parancsokat kiadni, az apjának tanúsított engedelmesség ténye még semmit nem mond arról, hogy a fiú parancsai is jognak számítanak. Ha a jogrendszer csak az engedelmességre épülne, az átmenet idejére olyan köztes időszak állna elő, amelyben senki nem alkothatna érvényes jogot. Hart szerint ezért minden működő jogrendszer, még az abszolút monarchia is, előre rögzített utódlási szabályokkal hidalja át az egyik jogalkotóról a másikra való átmenetet. Ezek a szabályok meghatározzák az utód alkalmasságának feltételeit és kiválasztásának módját. Hart a jogcím és az utódlási jog fogalmát éppen ennek leírására vezeti be. A magyar ügyészségre alkalmazva: a hatályos szabály csak az első lépést rögzíti: a kijelölt helyettes jogcímét. Ha ő kiesik, nincs előre meghatározott utód. A december után előálló helyzet pontosan az a köztes időszak lenne, amelyről Hart ír, és amelyet a jogrendszerek szándékosan elkerülnek.

📖 Forrás: H. L. A. Hart: The Concept of Law

6.4.2 Montesquieu: The Spirit of the Laws

Montesquieu a büntető igazságszolgáltatásról szóló korai fejezetek egyikében, a nyilvános vádról szóló részben a korabeli francia megoldást dicséri. Eszerint a fejedelem minden bíróság mellé tisztviselőt rendel, aki a nevében minden bűncselekményt üldöz, így nincs szükség magánfeljelentőkre. A közvádló hivatalának értelmét így foglalja össze:

„The public prosecutor watches for the safety of the citizens; he proceeds in his office while they enjoy their quiet and ease."

Magyarul: a közvádló a polgárok biztonságán őrködik, és akkor is végzi hivatalát, amikor ők nyugalomban élnek. A mondat a közvád folyamatosságát állítja a középpontba: a hivatal azért van, hogy ne kelljen a polgároknak maguknak üldözniük a bűnt. A vezető nélküli vagy bizonytalan jogállású ügyészség éppen ezt a folytonosságot veszélyezteti. Ezért javasolja a MIAK a 3.2 pontban, hogy a megbízott vezető a folyamatban lévő ügyeket szabadon vihesse, és a korlátozás csak a szervezetet tartósan alakító döntésekre vonatkozzon.

📖 Forrás: Montesquieu: The Spirit of the Laws

6.4.3 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government

Rose-Ackerman a szabályozó hatóságokról szóló részben azt írja, hogy a mérlegelési jogkört soha nem lehet teljesen kiküszöbölni. Ezért a döntéshozókat a nem megengedett befolyástól három eszközzel kell védeni: átlátható kinevezési eljárással, összeférhetetlenségi korlátokkal és a hivatali idő olyan biztonságával, amely elszigeteli őket a politikai nyomástól. Egy másik fejezetben a független vádhatóságot és igazságszolgáltatást a korrupcióellenes rendszer alapfeltételeként tárgyalja. A legjobb korrupcióellenes törvény is hatástalan, ha a végrehajtásáért felelős intézmények nem függetlenek. A magyar megbízott legfőbb ügyésznél a három védelmi elemből kettő hiányzik. Nem nyilvános, parlamenti eljárásban került a helyére, hanem egy korábbi kijelölés révén. A hivatali ideje bizonytalan: bármikor véget érhet egy választással, decemberben pedig a korhatárral. A 3.3 pont nyilvános meghallgatási kötelezettsége az átlátható kinevezést, a 3.1 pont határideje és utódlási lánca a kiszámítható hivatali időt pótolja. A szöveg a forrás jogi státusza miatt parafrázis.

📖 Forrás: Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság 2010-ben összefoglalta az ügyészségek függetlenségére vonatkozó európai mércéket (CDL-AD(2010)040). A jelentés szerint ahol a legfőbb ügyészt a parlament választja, a politikai befolyás veszélyét csökkentheti, ha a választást szakértői véleményt is mérlegelő parlamenti bizottság készíti elő. A minősített többség a konszenzus eszköze lehet, de a jelentés azt is rögzíti, hogy alternatív megoldásról is gondoskodni kell arra az esetre, ha a szükséges többség nem jön össze. A legfőbb ügyészt hosszú, nem megújítható időre kell választani, és a megbízatás ne essen egybe a parlamenti ciklussal.

A Velencei Bizottság 2012-ben kifejezetten a magyar ügyészségi és ügyészi jogállási törvényről adott véleményt (CDL-AD(2012)008). Akkor a fordított helyzetet kifogásolta: a lejárt mandátumú legfőbb ügyész az utód megválasztásáig hivatalban marad, így a képviselők egyharmadát meghaladó kisebbség a választás blokkolásával korlátlan ideig hivatalban tarthatja. Megoldásként határidőt javasolt a választásra, vagy a hivatalban maradás eltörlését. Hozzátette, hogy azt is el kell kerülni, hogy ugyanez a kisebbség korlátlan ideig meghosszabbíthassa a távozó legfőbb ügyész által kinevezett helyettes átmeneti vezetését. A testület egy ügyészi tanács bevonását is felvetette az átmeneti megoldásba. A mostani helyzet ennek a 14 évvel ezelőtti figyelmeztetésnek a lemondásra vonatkozó változata. Itt nem a régi vezető marad, hanem az általa kijelölt helyettes vezet határidő nélkül.

A leginkább hasonló külföldi eset Montenegróé. A Velencei Bizottság 2021-es véleménye (CDL-AD(2021)012) szerint ott a legfőbb ügyész megbízatása 2019 októberében lejárt, a parlament nem tudta összehozni a minősített többséget, ezért a távozó vezetőt az ügyészi tanács megbízott vezetőként hagyta hivatalban. A tervezett módosítás hat hónapra, egyszer megújíthatóan adott volna megbízatást az átmeneti vezetőnek. A testület ezt túl hosszúnak és a minősített többség megkerülésének tartotta. Kimondta, hogy elfogadhatatlan, ha egy meg nem választott ügyész korlátlan ideig lát el átmeneti feladatokat. Az átmeneti kinevezés idejét a holtpont feloldására szolgáló szabály (a testület szóhasználatában anti-deadlock mechanism) működési idejéhez kell kötni. Magáról a feloldó szabályról a testület azt írta, hogy azt a megoldást tartja jobbnak, amelyben eredménytelen parlamenti szavazás(ok) után a jelölés joga egy parlamenten kívüli, semleges testületre száll. Elismerte ugyanakkor, hogy ilyen testületet kis országban nehéz találni. A magyar javaslat ebből két elemet vesz át: a megbízott vezetés időbeli és tartalmi korlátját (3.1 és 3.2), valamint hosszabb távon a semleges testület szűkített jelöltlistáját (3.3).

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Igazságszolgáltatás

  • I4 — Bírói függetlenség védelme (depolitizált kinevezési logika, analógiaként)
  • I10 — Alkotmányossági „stressz-teszt"

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A6 — Fékek és ellensúlyok megerősítése

Közigazgatás és e-kormányzat

  • KI7 — Tisztviselő-kiválasztási és rotációs rendszer

Javasolt új programpont: Holtpont-szabály az Országgyűlés által minősített többséggel választott közjogi tisztségekre — határidős jelölés, megszakíthatatlan utódlási lánc, a megbízott vezető jogkör-katalógusa és utólagos felülvizsgálata — az Igazságszolgáltatás területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 29. — 1. téma; 2026. szeptember 30. — 1. téma; 2026. október 3. — 11. téma):

Jogforrások:

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 H. L. A. Hart: The Concept of Law
  • 📖 Montesquieu: The Spirit of the Laws
  • 📖 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Igazságszolgáltatás (programpontok; programpont ID: I4, I10)
  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A6)
  • MIAK szakpolitikai terület: Közigazgatás és e-kormányzat (programpontok; programpont ID: KI7)
  • MIAK jogi alapok: a hatalmi ágak és intézményi hatáskörök tipikus fogalmi hibái (háttéranyag)
  • MIAK téma-monitor, 2026. október 4. — 1. téma, pontszám: 90/100
  • MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 29. — 1. téma, pontszám: 87/100
  • MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 30. — 1. téma, pontszám: 85/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK téma-monitor, 2026. október 4.
  • Generálás dátuma: 2026. október 5. 08:40 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~92000 (becslés; lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink