I. rész — Helyzetkép

2026. szeptember 20. és 22. között több, első ránézésre független költségvetési döntés és bejelentés látott napvilágot. A HVG szeptember 21-i elemzése szerint a Tisza-kormánynak 2027-ben körülbelül 2500 milliárd forintot kell találnia ahhoz, hogy egyszerre teljesítse az uniós hiánycsökkentési pályát és a választási ígéreteit. A Kormány által benyújtott törvényjavaslat szerint — ha az Országgyűlés elfogadja — november 1-jétől termékenként eltérő mértékben emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. A Portfolio összesítése alapján a Kormány ettől 2027-re mintegy 90 milliárd forint többletbevételt vár, egészségügyi célra. Szeptember 21-én a Kormány visszavonta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Farkasvölgyi úti kollégiumának 12 milliárd forintos bővítéséről szóló korábbi határozatát. A beruházásról még 2021-ben, a járvány utáni gazdaság-újraindítási akcióterv részeként döntöttek, de sosem indult el, kifizetés sem történt. A hatályos átmeneti szabályok szerint 2027-től ismét 27 százalékra emelkedik az új lakások áfája. Szeptember 22-én Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára bejelentette: a Kormány egymilliárd forintos értékhatár felett 1 százalékos, széles alapú vagyonadót vezetne be. Januártól pedig a személyi jövedelemadóban (SZJA) bevezetett jóváírás segíti az alacsonyabb jövedelműeket. A kiadási oldalon a miniszterelnök augusztus végi bejelentése szerint 2027 januárjától 120 ezer forintra emelkedik a legkisebb öregségi nyugdíj; a rendelet még nem jelent meg.

A lépések egy hosszabb sorozatba illeszkednek. A HVG szerint szakítás a korábbi gyakorlattal, hogy a Kormány év közben pótköltségvetést terjesztett az Országgyűlés elé, és nem szépíti az idei hiányt. A MIAK szeptember 9-i elemzése (Rekordhiány, amiből 124 milliárd az igazi szám) az egyszeri és a tartós tételek szétválasztását és egy kiadás-felülvizsgálati menetrendet kért, a szeptember 13-i (Ötezer milliárd a kincstári számlán) a kincstári tartalék forrásbontását. A vagyonadó alkotmányos feltételeit júniusban (Vagyonadó és költségvetés-felülvizsgálat), a vagyonosodási vizsgálatot szeptember 18-án (Politikusi vagyonosodási vizsgálat), az árrésstop kivezetését és a célzott energiatámogatást tegnap (Árrésstop: kihirdetett kivezetési naptár) tárgyalta a MIAK. A finanszírozási oldalon új fejlemény, hogy az Európai Bizottság szeptember 23-án 4,2 milliárd euró zárolt kohéziós forrás felszabadítását javasolta a Tanácsnak (24.hu, 2026. szeptember 23.) — ez a pénz azonban célhoz kötött fejlesztési forrás, a folyó hiányt nem pótolja.

A MIAK olvasata: a 2027-es kiigazítás nem egyetlen nagy csomagként érkezik, hanem sok kis, egyenként védhető lépésként. Ennek előnye, hogy egyik lépés sem okoz sokkot; hátránya, hogy az együttes elosztási hatás láthatatlan marad. A dohányadó terhe a fogyasztási szokásoktól függően oszlik meg a jövedelmi csoportok között. A lakásáfa az új lakást vásárlókat, a vagyonadó a legfelső vagyoni réteget terheli, az SZJA-jóváírás és a nyugdíjminimum pedig az alsó jövedelmi csoportoknak kedvez. Hogy ezek egyenlege melyik társadalmi csoportnál lesz pozitív és melyiknél negatív, azt ma senki nem tudja megmondani — pedig a konszolidáció legitimitása éppen ezen múlik.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Négy forrás adja az értelmezési keretet. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2025. októberi Fiscal Monitor kiadványa 39 ország több mint kétszáz kiadási felülvizsgálatának tapasztalata alapján rögzíti, hogy a jobb kiadási szerkezet fokozatosabb konszolidációt tesz lehetővé. A felülvizsgálat ugyanakkor csak akkor hat, ha a költségvetés-tervezés elejére épül be. Peter F. Drucker (osztrák–amerikai menedzsment-gondolkodó, a szervezeti hatékonyság-mérés módszertanának megalapozója) The Effective Executive című könyve szerint minden szervezet, különösen az állam, rendszeresen tegye fel a kérdést: ha ezt ma még nem csinálnánk, belekezdenénk-e? A European Observatory kötete — Bernd Rechel és szerzőtársai szerkesztésében — európai példákon mutatja be, hogy a dohányadó egészségügyi célhoz kötése növeli az adóemelés társadalmi elfogadottságát, de sikeres adó esetén a bevétel csökken. Pablo Gottret és George Schieber, a Világbank szakértői pedig két tételt adnak: a dohányadó terhe papíron gyakran az alacsonyabb jövedelműeket sújtja jobban, ám mivel ők erősebben csökkentik a fogyasztásukat, a tényleges hatás más lehet. A célhoz kötött pénz pedig könnyen „átcímkézéssé" válik. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Mindhárom ugyanarra a hiányra válaszol: a 2027-es kiigazítás lépései ma külön-külön jelennek meg, és sem a teljes egyenlegük, sem az elosztási hatásuk nem látható egy helyen.

3.1 Nyilvános konszolidációs térkép jövedelmi tizedenkénti hatással (a 2027-es költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg, frissítés a zárószavazás előtt)

A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány a 2027-es költségvetési törvényjavaslathoz csatoljon egy „konszolidációs térképet": egyetlen, géppel olvasható táblázatot, amely minden 10 milliárd forintnál nagyobb bevételi és kiadási lépést egy sorban mutat be. Minden sorban szerepeljen a 2027-es egyenleghatás, a lépés jellege (egyszeri vagy tartós), a jogalap (törvény, kormányrendelet, kormányhatározat), és a hatás jövedelmi tizedenként (decilisenként). Ez a bontás azt mutatja meg, hogy a jövedelem szerint tíz egyenlő csoportra osztott háztartások közül mindegyik csoport rendelkezésre álló jövedelmének hány százalékát viszi el vagy teszi hozzá az adott lépés. A számítás mikroszimulációval készüljön: ez egy háztartási mintán futtatott modell, amely egyenként kiszámolja, mely háztartást hogyan érint egy adó- vagy támogatási változás. A térképen egyaránt szerepeljen a dohányadó, a lakásáfa visszaemelkedése, a vagyonadó, az SZJA-jóváírás, a nyugdíjminimum és — ha a Kormány hozzányúl — a rezsicsökkentés átalakítása is. A módszertant a Költségvetési Tanács véleményezze, a modell forráskódja és a feltevések legyenek nyilvánosak. A javaslat a G1 adatvezérelt költségvetési programpont közvetlen alkalmazása, és a G7, valamint az SZ9 egyenlőtlenségi monitoringjára épít: a vagyonadó elosztási hatása csak akkor mérhető, ha a vagyoni tizedek adatai rendelkezésre állnak. Gottret és Schieber tétele (lásd 6.4.4) éppen azt mutatja, hogy egy lépés elosztási hatása nem következik a jogi formájából — mérni kell.

3.2 A dohányadó-többlet tételes összekötése az egészségügyi kiadással (a november 1-jei hatálybalépéstől, első negyedéves jelentés 2027. április 30-ig)

Ha a Kormány azt ígéri, hogy a dohányadó-többletet az egészségügyre fordítja, akkor az ígéret legyen számon kérhető. A MIAK azt javasolja, hogy a költségvetésben külön sor mutassa a dohánytermékek jövedéki adójából származó többletbevételt a 2026-os adószinthez képest, és külön sor azokat az egészségügyi kiadásokat, amelyeket ebből finanszíroznak. A kulcs a viszonyítás: a többletet egy előre rögzített, a dohányadó-emelés nélküli egészségügyi kiadási pályához kell mérni. Ha ugyanis a dohányadóból finanszírozott tétel egyszerűen kiváltja a korábban általános forrásból fizetett kiadást, akkor az egészségügy összesen nem kap többet, csak a címke változik. A Pénzügyminisztérium negyedévente tegye közzé a tényleges többletbevételt, a készletezési hatást (a Portfolio becslése szerint a gyártók előre forgalomba hozott készletei miatt az idei többlet 8-9 milliárd forint körül alakulhat) és a finanszírozott kiadásokat. A többlet egy rögzített hányada menjen a dohányzás visszaszorítására és a megelőzésre, az E4 prevenciós adatprogram keretében — így a bevétel és a cél ugyanazt méri. Rechel és szerzőtársai figyelmeztetése (lásd 6.4.3) szerint azonban ha az adó eléri célját, a bevétel csökken; ezért a tartós egészségügyi programok ne kizárólag erre a forrásra épüljenek.

3.3 A „zombi-kötelezettségvállalások" leltára és külön elszámolása (leltár 2026. december 31-ig, döntés minden tételről 2027. március 31-ig)

A kollégium-határozat visszavonása tipikus példája annak, amit a MIAK „zombi-kötelezettségvállalásnak" nevez: olyan korábbi kormányzati vállalás, amely mögött évek óta nincs tényleges megvalósítás, mégis teherként szerepel az államháztartás nyilvántartásaiban. A MIAK azt javasolja, hogy a Pénzügyminisztérium 2026 végéig tegye közzé az összes olyan kormányhatározaton alapuló beruházási és támogatási kötelezettségvállalás listáját, amelynél a határozat óta legalább 24 hónapig nem történt kifizetés. Minden tételről 2027. március 31-ig szülessen nyilvános, indokolt döntés: megtartás ütemezéssel, újratervezés vagy visszavonás. A döntési kérdés a Drucker-féle teszt (lásd 6.4.2): ha ma nem vállalnánk, belevágnánk-e? Ugyanilyen fontos a könyvelés: egy soha ki nem fizetett kötelezettség törlése javítja a kötelezettségállományt, de nem azonos egy tényleges, pénzforgalmi megtakarítással. A konszolidációs térképen (3.1) ezért ezek a tételek külön kategóriában szerepeljenek, hogy a kiigazítás mértéke ne tűnjön nagyobbnak a valóságosnál. A javaslat a G21 szisztematikus kiadás-felülvizsgálati programpontot alkalmazza a már vállalt, de el nem indított kötelezettségekre, és a G20 hatásvizsgálati rendszerhez kapcsolódik.

A három javaslat közös elve, hogy a konszolidáció akkor lesz társadalmilag elfogadható, ha a teher elosztása nem utólagos találgatás, hanem előre közölt, ellenőrizhető adat. Az IMF tapasztalata (lásd 6.4.1) szerint a kiadási oldal rendbetétele időt ad a bevételi oldalnak; a MIAK ehhez annyit tesz hozzá, hogy a lépések sorrendjéről és címzettjéről a nyilvánosság is tudjon.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Költségvetés Egy helyen látható a kiigazítás teljes egyenlege; az egyszeri és a könyvelési tételek nem fújják fel a megtakarítást A térkép elkészítése munkaigényes, és a benyújtás határideje szűk
Társadalom Látható lesz, ha a csomag az alsó jövedelmi tizedeket aránytalanul terheli, és ez menet közben korrigálható A tizedenkénti számok leegyszerűsítve, egyetlen számként kerülhetnek a politikai vitába
Egészségügy A dohányadó-többletből valódi, a kiinduló pályán felüli kiadás lesz, egy része megelőzésre megy Ha a fogyasztás gyorsabban csökken, a bevétel elmarad, és a célhoz kötött program forráshiányba kerül
Közigazgatás A régi, el nem indult vállalások kitisztulnak a nyilvántartásból A tárcák védeni fogják a saját tételeiket, a leltár lassan halad
Lakáspiac A lakásáfa elosztási hatása mérhetővé válik, nem csak a becsült árhatás A térkép a vásárlók jövedelmét méri, a fejlesztők és a bérlők közötti áthárítást kevésbé

A fő mérlegelési kérdés az, hogy mennyire legyen részletes a térkép. Minél finomabb, annál pontosabb, de annál tovább tart elkészíteni, és annál több feltevésen múlik. A MIAK ezért a 10 milliárd forintos küszöböt és a jövedelmi tizedes bontást javasolja kiindulásként: ez lefedi a kiigazítás túlnyomó részét, és a hazai háztartási adatfelvételekből elvégezhető. A második kérdés a dohányadó célhoz kötésének mértéke. A teljes célhoz kötés merevvé teszi a költségvetést, a célhoz kötés hiánya pedig üressé teszi az ígéretet. A MIAK javaslata a kettő között van: kötelező kimutatás a teljes többletről, és rögzített, kisebb hányad a megelőzésre. A harmadik kockázat politikai: egy nyilvános térkép megmutathatja, hogy egyes lépések a szegényebb háztartásokat arányaiban jobban terhelik. Ez azonban nem a térkép hibája — a térkép nélkül ugyanez történne, csak rejtve maradna.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-kat, angolul: Key Performance Indicator) javasolja követésre:

  • A térkép lefedettsége: a 10 milliárd forint feletti 2027-es bevételi és kiadási lépések hány százaléka jelenik meg jövedelmi tizedenkénti bontással a törvényjavaslat benyújtásakor. Javasolt célérték: 100%.
  • A csomag elosztási egyenlege: a teljes konszolidációs csomag nettó hatása az alsó három jövedelmi tized rendelkezésre álló jövedelmének arányában, összevetve a felső tizeddel. Érdemes követni, hogy az alsó tizedek arányos terhe ne haladja meg a felsőkét.
  • A dohányadó-összekötés aránya: a jövedéki adó többletbevételének hány százaléka jelenik meg azonosított, a kiinduló pályán felüli egészségügyi kiadásként. Javasolt célérték: 100%, negyedéves közzététellel.
  • Dohánypiaci hatás: a legális dohánytermék-értékesítés változása és az illegális piac becsült aránya — ez jelzi, hogy az adóemelés a fogyasztást csökkenti-e, vagy a feketepiacra tereli.
  • A zombi-leltár teljesülése: a legalább 24 hónapja kifizetés nélküli kötelezettségvállalások száma és összege, valamint azok aránya, amelyekről 2027. március 31-ig indokolt döntés született. Javasolt célérték: 100%.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése egyszerű: a 2027-es kiigazítás minden lépése jelenjen meg egy közös, nyilvános térképen, amely megmutatja, mennyit hoz és kit terhel. A dohányadó-többletről a Kormány negyedévente számoljon el, egy előre rögzített egészségügyi kiadási pályához mérve, a régi, soha el nem indult vállalásokat pedig egyszerre, egy leltárban vizsgálja felül — és a törlésüket ne valódi megtakarításként könyvelje. A „sok kis lépés" stratégiája gazdaságilag észszerű lehet, de csak akkor marad politikailag fenntartható, ha a lépések együttes hatása nem rejtve marad.

Két MIAK-alapérték mozog itt. Az átláthatóság azért, mert egy szétszórt kiigazításban a teher elosztása nem hazugság, hanem hiányzó adat miatt marad rejtve — a térkép ezt a hiányt pótolja. Az elszámoltathatóság pedig azért, mert a „dohányadó az egészségügyre megy" ígéret csak akkor kérhető számon, ha a bevétel és a kiadás ugyanabban a kimutatásban, ugyanahhoz a viszonyítási ponthoz mérve szerepel.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A gazdasági sávban a Portfolio technikai, tételes keretezést választott. A dohányadóról szóló cikke termékkategóriánként bontja az emelést, kiszámolja, hol válik meghatározóvá a minimumadó, és külön elemzi a készletezési hatást — vagyis pontosan azt a tételes szemléletet képviseli, amelyet a MIAK a teljes csomagra kér. A kollégium-döntésről szóló rövid hír ezzel szemben lényegében a kormányzati közlemény „azonnali egyenlegjavító hatás" megfogalmazását vette át, anélkül hogy megkérdezte volna, milyen pénzforgalmi megtakarítás áll egy soha ki nem fizetett kötelezettség mögött. A lap véleményrovatában Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő szakembere amellett érvelt, hogy a vagyonadó terhét a legnagyobb vagyonok mobilitása miatt végül a hazai kis- és középvállalatok tulajdonosai viselhetik — ez az elosztási kérdés egy konkrét, mérhető hipotézise. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal elnökével készült interjú a lakásáfa kapcsán a kiszámíthatóságot állította középpontba.

A közéleti és balliberális sávban a HVG két eltérő hangot ütött meg. A fizetős elemzés „számszínháznak" nevezte a költségvetési vitát, és a hiány alakulásáért az előző kormány tervezési hibáit tette felelőssé, miközben elismerte, hogy az új kormány nem kezdett osztogatásba. Az ingatlanrovat a Duna House elemzésére hivatkozva azt emelte ki, hogy a lakásáfa visszaemelkedése egy lassuló piacon nem feltétlenül jelent azonnali áremelkedést. A 24.hu a nyugdíjminimum körüli félreértéseket igyekezett tisztázni, az ATV pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bírságaiból a költségvetésbe befolyt összeget emelte ki, bevételi sikertörténetként. A Telex és a 444.hu ezekben a napokban a témát nem a költségvetés, hanem a vagyonosodási vizsgálat felől közelítette.

A kormánypárti-konzervatív sávban a Magyar Nemzet a rezsicsökkentés jövőjét tette a középpontba: azt írta, hogy a Pénzügyminisztérium „provokációnak" minősítette a lap kérdését. A lap a januártól választható dinamikus áramtarifában a rezsicsökkentés fokozatos lebontásának első lépését látja. A MIAK szempontjából ez a keretezés fontos kérdést vet fel: a rezsicsökkentés bármilyen átalakítása valószínűleg a legnagyobb elosztási hatású lépés lenne a 2027-es csomagban, ezért a térképen a helye — függetlenül attól, hogy a lap politikai előjelével valaki egyetért-e.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
A 2027-es kiigazítási igény sajtóbecslése körülbelül 2500 milliárd forint HVG, 2026. szeptember 21.
A dohányadó-emelés hatálybalépése (törvényjavaslat szerint) 2026. november 1. Portfolio, 2026. szeptember 20.
Tervezett többletbevétel 2027-ben mintegy 90 milliárd forint, egészségügyi célra Portfolio, 2026. szeptember 20.; a felhasználási célt Kövesdy Attila államtitkár 2026. szeptember 22-én megerősítette
Várható idei többlet a készletezési hatás után 8-9 milliárd forint körül (becslés) Portfolio, 2026. szeptember 20.
Cigaretta tételes adója (ezer szálanként) 33 690 → 36 720 forint Portfolio, 2026. szeptember 20.
Cigaretta minimumadója (ezer szálanként) 47 140 → 59 800 forint (+26,9%) Portfolio, 2026. szeptember 20.
Hevített dohánytermék adója 40 → 50 forint/szál (+25%) Portfolio, 2026. szeptember 20.
Fogyasztási dohány 29 270 → 32 200 forint/kg, plusz új, 5%-os értékarányos elem Portfolio, 2026. szeptember 20.
Visszavont kollégium-beruházás 12 milliárd forint, 2021-es kötelezettségvállalás, kifizetés nem történt Kormány közlése, Portfolio, 2026. szeptember 21.
Új lakások áfája 5% → 27% 2027-től; a 2026. december 31-ig véglegessé váló építési engedélyű projekteknél 5% 2030 végéig HVG / Duna House, 2026. szeptember 21.
Elméleti áfa-különbözet egy bruttó 100 milliós új lakáson közel 21 millió forint (teljes áthárítás esetén) HVG / Duna House, 2026. szeptember 21.
Lakáspiaci tranzakciók 2026 első negyedévében 18%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban Magyar Nemzeti Bank (MNB) adata, HVG, 2026. szeptember 21.
Tervezett vagyonadó 1% egymilliárd forintos értékhatár felett, széles vagyonkörre Kövesdy Attila államtitkár, Portfolio/MTI, 2026. szeptember 22.
Legkisebb öregségi nyugdíj 2027-től 120 ezer forint (bejelentés; rendelet még nincs) 24.hu, 2026. szeptember 21.
GVH-bírságokból befolyt összeg 2026-ban 1933,2 millió forint GVH közlése, ATV, 2026. szeptember 22.

Két megjegyzés tartozik a számokhoz. Egyrészt a dohányadó hatása termékenként eltér: a cigaretta minimumadója nagyot emelkedik, de a Portfolio számítása szerint ez csak nagyjából 1923 forintos dobozár alatt válik meghatározóvá — vagyis az emelés az olcsóbb termékek adótartalmát növeli jobban. Hogy ez melyik jövedelmi csoportot érinti leginkább, az nem következtetés, hanem mérés kérdése — éppen ezt pótolná a konszolidációs térkép. Másrészt a GVH-bírság típusú bevételek egyszeriek és kis összegűek; a kiigazítás szempontjából a tartós tételek számítanak.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Gazdaság (programpontok) — tételes, géppel olvasható költségvetés, szisztematikus kiadás-felülvizsgálat, utólagos hatásmérés, vagyoni egyenlőtlenségi adatok (programpont ID: G1, G21, G20, G7, G3);
  • Szociálpolitika (programpontok) — az elosztási hatás nyilvános mérése, a célzott támogatások (nyugdíjminimum, SZJA-jóváírás) célzottsága (programpont ID: SZ9, SZ1);
  • Egészségügy (programpontok) — a dohányadó-többlet egy részének megelőzésre fordítása és mérhetősége (programpont ID: E4);
  • Építésügy (háttéranyag) — a lakásáfa visszaemelkedésének piaci és elosztási hatása, lakáspiaci adatok (programpont ID: EP2).

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Nemzetközi Valutaalap: Fiscal Monitor — Spending Smarter

Az IMF 2025. októberi jelentése a közkiadások hatékonyságáról szól, és a mostani magyar helyzetre két tételt ad. Az első a kiadási felülvizsgálatokról szól: az OECD (a fejlett gazdaságok nemzetközi együttműködési szervezete) tagállamaiban 1999 és 2022 között végzett 222 felülvizsgálat elemzése szerint ezek után jellemzően javul a közkiadások hatékonysága. A jelentés három bevált gyakorlatot nevez meg — konkrét megtakarítási célokat, a pénzügyminisztérium vezette, szakértőkkel támogatott eljárást, és a felülvizsgálat beépítését a költségvetés-tervezés korai szakaszába. A második tétel a konszolidáció üteméről szól. A jelentés így fogalmaz:

„Ezek a reformok nemcsak az életszínvonalat javítják, hanem segítenek stabilizálni az államadósság jövedelemhez viszonyított arányát is, így a fiskális konszolidáció fokozatosabban haladhat."

A jelentés a beruházásokról is konkrét: a projekteket világos módszertannal és előre rögzített kritériumokkal kell kiválasztani, a független felülvizsgálat pedig mérsékli a politikai befolyást. A magyar 2027-es kiigazításra fordítva: a „sok kis lépés" csak akkor tud fokozatos maradni, ha a kiadási oldal felülvizsgálata a költségvetéssel együtt, nem utána történik — és ha a visszavont vállalásokat a kiválasztási kritériumok szerint, nem eseti alapon rostálják.

📖 Forrás: Nemzetközi Valutaalap: Fiscal Monitor — Spending Smarter: How Efficient and Well-Allocated Public Spending Can Boost Economic Growth (2025. október)

6.4.2 Peter F. Drucker: The Effective Executive

Drucker a „tegnap levetkőzéséről" szóló alfejezetben azt írja, hogy a hatékony vezető rendszeresen átnézi a programjait, és minden tevékenységre felteszi ugyanazt a kérdést:

„Ha ezt még nem csinálnánk, belekezdenénk-e most?"

Ha a válasz nem feltétlen igen, a tevékenységet le kell állítani vagy erősen vissza kell fogni — ezt nevezi a szakirodalom szervezett leállításnak (organized abandonment): a nem működő programok szisztematikus megszüntetésének, hogy az erőforrás a működőkre áramoljon át. Drucker külön kiemeli, hogy a kormányzati programok ugyanolyan gyorsan öregszenek, mint más intézményekéi, mégis örökérvényűként kezelik őket, és hamar saját érdekcsoportjuk lesz. Egy másik megfigyelése szerint amit az ember elhalaszt, azt valójában feladja: öt évvel később megvalósítani azt, ami öt évvel korábban lett volna okos, szinte biztos kudarc. A Farkasvölgyi úti kollégium esete ennek tankönyvi példája: egy 2021-es döntés öt évig élt a nyilvántartásban megvalósítás nélkül. A Drucker-teszt azonban nem eseti visszavonást kér, hanem rendszeres, minden tételre kiterjedő felülvizsgálatot — ezért javasolja a MIAK a teljes leltárt a 3.3 pontban.

📖 Forrás: Peter F. Drucker: The Effective Executive

6.4.3 Bernd Rechel és szerzőtársai: Organization and financing of public health services in Europe

A European Observatory on Health Systems and Policies kiadásában megjelent kötet külön részt szentel a népegészségügyi célra kötött adóknak. A legismertebb példa a dohányadó-bevétel egy részének dohányzás-visszaszorító programokra fordítása: a könyv egy 2007-es WHO-jelentésre hivatkozva írja, hogy Lengyelország, Finnország és Izland a dohányadó 0,5, 0,75, illetve 0,9 százalékát köti ilyen célhoz. A szerzők két, egymással feszülő tételt fogalmaznak meg. Az egyik, hogy a lakosság jobban támogatja a dohányadó emelését, ha azt egészségfejlesztésre és dohányzás-visszaszorításra fordítják. A másik a cukoradók kapcsán hangzik el, de a dohányadóra is érvényes logikát követ:

„Ideális esetben az ezekből az adókból származó bevételt az általános bevételekhez kellene adni, és nem egészségfejlesztésre kötni, nem utolsósorban azért, mert ha sikerrel csökkentik a fogyasztást, a népegészségügyre fordítható összeg csökkenni fog."

A magyar dohányadóra fordítva: a „többlet az egészségügyre megy" ígéret növelheti az emelés elfogadottságát, de ha a Kormány a teljes többletet tartós programokhoz köti, a sikeres adó éppen ezeket a programokat hagyja forrás nélkül. Ezért javasolja a MIAK a 3.2 pontban a teljes többlet kötelező kimutatását, de csak egy kisebb, rögzített hányad célhoz kötését.

📖 Forrás: Bernd Rechel, Elke Jakubowski, Martin McKee és Ellen Nolte (szerk.): Organization and financing of public health services in Europe

6.4.4 Pablo Gottret és George Schieber: Health Financing Revisited

A Világbank egészségügyi finanszírozási kézikönyve két, a mostani vitában közvetlenül hasznos tételt tartalmaz. Az első a fogyasztási adók elosztási hatásáról szól: a szerzők szerint ez erősen függ attól, hogy az egyes jövedelmi csoportok mit fogyasztanak. A dohányadó több országban regresszívnek bizonyult (vagyis arányaiban a szegényebbeket terhelte jobban), mert a szegényebb háztartások jövedelmük nagyobb részét költik dohányra. Ugyanakkor a könyv hozzáteszi, hogy mivel a szegényebbek erősebben reagálnak az árra, egy dohányadó-emelés náluk nagyobb fogyasztáscsökkenést okoz — így a tényleges adóteher-változás szempontjából progresszív is lehet. A második tétel a célhoz kötött pénzről szól:

„A célhoz kötés jellemzően növeli a kormányzati költségvetések merevségét, és nem feltétlenül vezet a teljes kormányzati kiadás növekedéséhez, mivel a kedvezményezett ország saját hazai forrásait más célokra csoportosíthatja át."

A szerzők ezt a pénz helyettesíthetőségének nevezik: a címkézett forrás kiszoríthatja azt, amit korábban általános forrásból fizettek. Bár a könyv ezt a nemzetközi segélyek kapcsán írja le, a logika ugyanaz egy hazai, célhoz kötött adónál. A magyar esetre alkalmazva mindkét tétel mérést követel: a dohányadó elosztási hatását nem lehet a jogszabály szövegéből kiolvasni, csak mikroszimulációval kiszámolni (3.1), és a „dohányadó az egészségügyre" csak akkor jelent többletet, ha egy előre rögzített kiadási pályához mérjük (3.2).

📖 Forrás: Pablo Gottret és George Schieber: Health Financing Revisited — A Practitioner’s Guide (Világbank)

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

A kiadási felülvizsgálat intézményesítésére a térségben Szlovákia a legközelebbi minta. Az IMF Fiscal Monitor összefoglalása szerint az ország 2016-ban indította kiadás-felülvizsgálati projektjét. Azóta 19 felülvizsgálatot végzett, amelyek a teljes közkiadás közel kétharmadát fedték le, és a teljes kiadás 7 százalékának megfelelő lehetséges megtakarítást azonosítottak. A jelentés tanulsága, hogy a felülvizsgálat akkor hat, ha időzítése és tárgya igazodik az éves költségvetési ciklushoz és a középtávú kiadási kerethez. Az elosztási kimutatásra az Egyesült Királyság adja a legismertebb példát: a brit pénzügyminisztérium a költségvetési bejelentésekhez jövedelmi tizedenkénti háztartási hatáselemzést tesz közzé, így a parlamenti vita a teher elosztásáról adatokra épülhet. A dohányadó célhoz kötésére a Rechel-féle kötet a lengyel, finn és izlandi gyakorlatot hozza, a Világbank kézikönyve pedig azt, hogy Franciaországban a 2000-es évek elején az egészségügyi bevételek 3,3 százaléka származott gépjármű-használatra, dohányra és alkoholra kivetett, célhoz kötött adókból. Ellenpéldaként szolgál Csehország: a Portfolio szeptember 21-i beszámolója szerint a cseh kormány 2027-re zsinórban harmadik éve emeli a költségvetési hiánycélt — a bruttó hazai termék (GDP) arányában előre meghatározott éves államháztartási hiány tervezett értékét. A tervezett hiány 386 milliárd korona, a kormány a közszféra béremelését, útfejlesztést, egészségügyi és védelmi kiadásokat ígér. Magyarország ennek a fordítottját vállalta — a kiigazítást —, de éppen ezért nagyobb szüksége van arra, hogy az elosztás láthatóan méltányos legyen.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Gazdaság

  • G1 — Adatvezérelt költségvetés
  • G21 — Állami kiadások szisztematikus felülvizsgálata
  • G20 — Gazdaságpolitikai hatásvizsgálati rendszer (Drucker-audit)
  • G7 — Vagyoni egyenlőtlenség monitoring
  • G3 — Adórendszer egyszerűsítése és progresszív reform
  • G23 — Államadósság-fenntarthatósági keretrendszer

Szociálpolitika

  • SZ9 — Vagyoni egyenlőtlenség nyilvános monitoringja
  • SZ1 — Célzott támogatások

Egészségügy

  • E4 — Prevenciós adatprogram

Építésügy

  • EP2 — Lakásépítési adatplatform

Javasolt új programpont: Konszolidációs térkép — minden 10 milliárd forint feletti költségvetési lépés jövedelmi tizedenkénti elosztási kimutatása, az egyszeri, a tartós és a könyvelési tételek szétválasztásával — a Gazdaság területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 22. — 3. téma):

Kapcsolódó későbbi fejlemények (MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 23–24.):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Nemzetközi Valutaalap: Fiscal Monitor — Spending Smarter (2025. október)
  • 📖 Peter F. Drucker: The Effective Executive
  • 📖 Bernd Rechel, Elke Jakubowski, Martin McKee és Ellen Nolte (szerk.): Organization and financing of public health services in Europe
  • 📖 Pablo Gottret és George Schieber: Health Financing Revisited — A Practitioner’s Guide

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G1, G21, G20, G7, G3, G23)
  • MIAK szakpolitikai terület: Szociálpolitika (programpontok; programpont ID: SZ9, SZ1)
  • MIAK szakpolitikai terület: Egészségügy (programpontok; programpont ID: E4)
  • MIAK szakpolitikai terület: Építésügy (programpontok; programpont ID: EP2)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 22. — 3. téma, pontszám: 87/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • Költségvetési Tanács — vélemények a költségvetési törvényjavaslatokról
  • KSH — háztartási költségvetési és életkörülmény-adatfelvétel (jövedelmi tizedek)
  • NAV — jövedéki adóbevételek havi bontásban
  • MNB — lakáspiaci jelentés, tranzakciós adatok
  • Eurostat — kormányzati hiány- és adósságbejelentések (októberi közzététel)

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 22.
  • Generálás dátuma: 2026. szeptember 24. 08:15 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): 185000 (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink